Az idei is elvesztegetett év, mert miközben a világban a szélenergia-hasznosítás egyre fontosabb ágazati törekvés, és az intézményi befektetők harmadik legkedveltebb célpontja, nálunk eltelni látszik az ötödik év is anélkül, hogy újabb szélerőmű létesítési engedély kiadására nyílt volna lehetőség. Közleményben panaszkodik a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT).
Az energiastratégiát a múlt héten elfogadta ugyan a parlament, de abban egyelőre hiába szerepel hangsúlyosan, hogy a megújuló energiával termelőket az állam ez követően kiemelten támogatja, ha ennek a végrehajtásához szükséges támogatási rendszer (METÁR) nem lép érvénybe, mert nincs még bevezethető állapotban. A zöldenergiás befektetőket ez további kivárásra kényszeríti. Ahogyan többen jelezték: ideje szétnézniük a régióban.
A Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke, Hoffmann László állítja, hogy ha a honi energetikai kormányzat késlekedik a kapcsolódó szabályozás és a támogatási rendszer véglegesítésével, valamint a kiserőművi engedélyek kiadásával, akkor a befektetők el fognak fordulni Magyarországtól.
"Ha pedig ez megtörténik, akkor az áltanos forráshiány miatt a gazdaságélénkítő zöldenergetikai beruházások nem valósulhatnak meg, és veszélybe kerül a nemzetközi kötelezettségek teljesítése is” – mondja Hoffmann László. Pedig a zöldenergia-beruházások a legkedveltebbek a nemzetközi befektetők körében, mondta Hoffmann a KPMG GreenPower 2011 kutatására hivatkozva.
Szelesek várnak a gigawattra
A világ villamos energia felhasználásának mintegy 2,5 százalékát fedezik jelenleg a szélerőművek, a tavaly termelésbe állított kapacitások túlnyomó többségét tíz országban állították munkába, köztük toronymagasan Kína a listavezető.
A bővülési potenciált jelzi, hogy a tavalyi 198 GW-hoz képest 2020-ra 850-1000 GW beépített kapacitásról szólnak a prognózisok. A magyarországi szelesek azonban 2006 óta nem kapnak erőműlétesítési lehetőséget a Magyar Energia Hivataltól, s az erre vonatkozó, a meglévő 330 megaWatt mellé újabb 420-at odaítélni hivatott eljárást is több mint egy éve felfüggesztették.
Az újabb kiírás időpontja ma sem ismert, pedig eközben a környező országokban is egyre több megújuló energiaforrásokra alapozott és szélenergetikai fejlesztés történik.
Nyitva maradó kérdések
A szakmai szervezet vezetője szerint a szeptember közepén közzétett új energetikai koncepció alapjaiban jó, de lényeges kérdéseket is nyitva hagy. Az ebből fakadó bizonytalanság pedig több százmilliárd forintnyi befektetés megvalósulását, és az energiaárak stabilitását veszélyezteti.