A GKI áprilisban végzett felmérést a 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégek körében. Az 1.200 válaszadó cégvezető többek között arra válaszolt, hogy amennyiben foglakoztat szakmunkást, fogadna-e szakmunkás-diákot szakmunkásképző iskola helyetti gyakorlati képzés keretében, ahogy azt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) javasolja. A kutatási anyagból jól látszik, hogy az 50 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató cégek 67 százaléka nem fogadna szakmunkás tanulót, míg az 500 embernél többet alkalmazóknál csak 35 százalék az elzárkózók aránya.

Az ágazatok közül kiemelten pozitívan nyilatkoztak az idegenforgalom, vendéglátás cégei, 71 százalékuk foglalkoztatna gyakorlati képzés keretében szakmunkás diákot. Ezek a cégek nyári gyakorlatra eddig is kiemelkedően nagy arányban alkalmaztak diák-munkaerőt. Mivel a pénzügyi szektor cégei és a gazdasági szolgáltatók elsősorban diplomásokat és érettségizetteket foglalkoztatnak, a legkisebb arányban ők álltak pozitívan a kérdéshez: 87, illetve 80 százalékuk nemleges választ adott. 

Az MKIK javaslata szerint 15 éves kortól már munkába állhatnának a diákok. A nappali tagozatos szakiskolai képzésben a 2010/11-es tanévben 139 ezer fő tanult. Arányosan számítva, a kamara javaslatának elfogadásával, újabb 93 ezer ember kerülne a munkaerő-piacra szakmunkás végzettség nélkül - olvasható a közleményben.

A GKI felmérése alapján igen kérdéses, hogy ekkora tömegű diákot ténylegesen fel tudna-e szívni a vállalkozói szféra, hiszen éppen a kis- és közepes vállalkozások körében a legkisebb az alkalmazási szándék, miközben ők foglalkoztatják a felnőtt munkavállalók közel kétharmadát. Mindez arra utal, hogy a munka világát érintő esetekben is kockázatos a hatásvizsgálatok nélküli ad-hoc törvényalkotás - állapítja meg a GKI.