Sokakat foglalkoztat, elég-e külföldön munkát vállalniuk ahhoz, hogy magánnyugdíjpénztár-tagként jogosultak lehessenek állami nyugdíjra, vagy az is számít, melyik országban és mennyi ideig dolgoznak. A kérdés azért is húsbavágó, mert aki január 31-ig nyilatkozik arról, hogy pénztártag marad, az 2011. december 1-től további magyar szolgálati időt nem szerez, ráadásul magyar nyugdíjrészét csökkentik majd 25 százalékkal.

De magyar állami nyugdíjuk lehet azoknak a munkavállalóknak is, akik nem lépnek vissza az állami nyugdíjrendszerbe. Ehhez egyrészt az kell, hogy ne pályakezdők legyenek, azaz legyen valamennyi Magyarországon szerzett szolgálati idejük. A másik fontos feltétel, hogy munkát vállaljanak bármelyik uniós tagországban, a szovjet utódállamok egyikében vagy mondjuk Szerbiában. És az itt ledolgozott szolgálati éveik a magyarországival együtt legalább a 10 évet érjék el, ez ugyanis már résznyugdíjra jogosítja a magyarországi munkavállalót – emlékeztet a hatályos jogszabályokra Molnár László, a Középmagyarországi Regionális Nyugdíjbiztosító Igazgatóság igazgatója. Amennyiben a szolgálati idejük együttesen eléri a 20 évet, teljes nyugdíjra jogosultak.

Túry Gergely

A nyugdíj kiszámításánál azonban az országok az ott megszerzett szolgálati idő arányában fizetnek később járadékot. Amennyiben 15 év magyar szolgálati időt szerzett, a másik tagállamban 14-et, akkor mindkét tagállam a saját nemzeti szabályai szerint kiszámítja a nyugdíjat. Első lépésben 29 év alapján (mintha valamennyit csak ott szerezte volna), második lépésként pedig mindkét ország csak a nála elért szolgálati idővel arányos részt folyósítja. Eszerint Magyarország a 15/29-ed részt, a másik tagország a 14/29-ed részt.

Egy másik példa szerint 20 év németországi és 10 év magyar munkavégzés esetén a szolgálati évek száma 30 év. A magyar állami nyugdíj mértéke tehát a 30 év szolgálati idő figyelembevételével megállapított nyugdíj összegének egyharmada. Magán-nyugdíjpénztári tagság esetén a magyar állami nyugdíjat tovább csökkentik 75 százalékkal, illetve a magánnyugdíjpénztár is ellátást folyósít - figyelmeztet Gyuricsku Eszter, a Deloitte szakértője.

Ez ugyanúgy vonatkozik a magyar cég külföldi fióktelepén keresztül foglalkoztatott magánszemélyekre, mint azokra a munkavállalókra, akik csak gondolnak egyet és úgy döntenek, hogy külföldön – a fent felsorolt országok bármelyikében – próbálnak szerencsét. De más a szabály a kiküldetésben lévő dolgozóknál: nekik ugyanis – főszabály szerint – kiküldetésük ideje alatt is Magyarországon kell megfizetniük a járulékokat. Speciális esetekben – melyeket a 883/2004 EU rendelet 13. és 16. cikke szabályoz – a Magyarországról kiküldött  dolgozó csak kiküldetésének első 2-5 évében marad magyarországi biztosított, az ezt követően szerzett szolgálati évei belszámítanak magyarországi nyugdíjának megállapításába.

Összefoglalva a legfontosabb tudnivalók a szolgálati idő megszerzéséről, beszámításáról a következők:

- A kettős adóztatást elkerülő egyezmény nem befolyásolja a szolgálati időt. Ugyanakkor kétoldalú szociálpolitikai egyezmény alapján van lehetőség külföldi munkavégzést szolgálati időként elismertetni.

- A külföldön (EGT vagy kétoldalú megállapodással érintett ország) szerzett szolgálati éveket beszámítják, de a külföldön fizetett nyugdíjjárulékokat nem, hiszen a szociális biztonságot érintő EU-szabályozás nincs harmonizálva, tagállami hatáskörben marad a járulékkötelezettségek, ellátások szabályozása.

- A külföldön szerzett időt semmiben nem befolyásolja a magyar magán-nyugdíjpénztári tagság. Magyarországon azonban 2011. december 1-től további nyugdíjjogosultságot nem lehet szerezni.