Cafetéria: kétszer annyi marad a zsebünkben jövőre
Még két hét sem telt el a 2011. évi adótörvények kihirdetése óta, de az új szabályok életbelépéséig alig van hátra idő. Jól megválasztott cafetéria elemekkel akár duplaannyi maradhat a munkavállalónál, mintha emelnék a bérét.
Bár a természetbeni juttatások fogalma 2011. január 1-jét követően megszűnik, egy részük továbbra is adható, csak adózni kell utánuk vagyoni értékként. Ilyen juttatásnak minősül a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódóan biztosított étkezés és más hasonló szolgáltatás. Továbbá a magáncélú telefonhasználat, a csoportos életbiztosítás, a reprezentáció és üzleti vendéglátás adóköteles része, a reprezentációnak nem minősülő vendéglátás költsége, amennyiben nem állapítható meg a juttatásban részesülő személyek által megszerzett bevétel összege, valamint a jogszabály alapján magánszemélyek részére ingyenesen, vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás. E juttatások után a kifizetőnek 46,04 százalékos közterhet kell fizetni - mutat rá Hegedüs Sándor az RSMDTM adópartnere.
A 2009-ben még méltán népszerű, de tavaly gyakorlatilag kiiktatott csekély értékű ajándékot – mely évente háromszor a minimálbér 10 százaléka lehet - részlegesen rehabilitálják. A minimálbér 1 százalékát meg nem haladó értékű ajándék adása új, nevesített juttatási formaként kerül bevezetésre, feltéve hogy a megajándékozott azonosító adatai a kifizető számára jóhiszemű eljárása ellenére sem ismertek.
A következő példából egyértelműen kiderül, hogy miért érdemes 2011-ben is a béren kívüli juttatások egyre bővülő lehetőségeit is beépíteni a munkavállalói ösztönző rendszerekbe.
Tételezzük fel, hogy egy munkáltató 2011-ben havi 100 ezer forintot tud egy munkavállalójának bérfejlesztésére, vagy béren kívüli juttatásainak növelésére fordítani. Amennyiben a 100 ezer forintot a munkáltató bérkifizetésre és annak járulékaira szánja, a munkavállaló nettó jövedelmét 48.389 forinttal tudja növelni. Ezzel szemben, ha a munkáltató a 100 ezer forintot béren kívüli juttatásra és annak adóterhére fordítja, akkor munkavállalóját 84.005 forint értékű juttatásban részesítheti - hangsúlyozta Hegedüs Sándor, az RSMDTM adópartnere. Az alábbi kalkulációk jól szemléltetik, hogy bérfejlesztésnél a munkavállalóra szánt pénzösszeg 51,61 százaléka, míg béren kívüli juttatásnál az elkölthető keretösszeg 19,04 százaléka morzsolódik le költségvetési befizetési kötelezettségként. Amennyiben kíváncsi jövőre mennyi maradhat Ön zsebében, számoljon az Adózóna Cafetéria 2011 kalkulátorával.
Munkabér juttatás |
| |
Összes munkáltatói költség | 100 000 Ft | |
Munkáltatói terhek |
| |
Nyugdíjbiztosítási járulék (24%) | 18 677 Ft | |
Egészségbiztosítási járulék (2%) | 1 557 Ft | |
Munkaerőpiaci járulék (1%) | 778 Ft | |
Szakképzési hozzájárulás (1,5%) | 1 167 Ft | |
Bruttó bér | 77 821 Ft | |
Munkavállalói terhek |
| |
Nyugdíjjárulék (10%) | 7 782 Ft | |
Egészségbiztosítási járulék (6%) | 4 669 Ft | |
1 167 Ft | ||
Szja (1,27 szeres összeg után 16%) | 15 813 Ft | |
Nettó bér | 48 390 Ft | |
Béren kívüli juttatás |
| |
Összes munkáltatói költség | 100 000 Ft |
|
Szja (1,19 szeres összeg után 16%) | 15 995 Ft |
|
A juttatás összege | 84 005 Ft |
|
A béren kívüli juttatásokkal kapcsolatos változásokról bővebben a HVG Adó 2011 Különszámában olvashat.