2010. augusztus. 02. 10:23 Utolsó frissítés: 2010. augusztus. 02. 10:03 Vállalkozás

Mit kell fizetnie a nyugdíjas munkavállalónak megbízási jogviszonyban?

Ha albérletet ad ki nyugdíjas, hogyan kell utána adózni, s ha valaki munkanélküli, rá milyen szabályok vonatkoznak? Milyen feltételek esetén kell támogatni a munkábajárást? Öregségi nyugdíj mellett munkát vállalva, megbízási szerződés esetén milyen járulékokat kell fizetni? Az olvasók kérdéseire az APEH munkatársai válaszolnak.

Öregségi nyugdíj mellett megbízásos jogviszonyban, heti 10 órában, havi 19 000 forint. összegért dolgozok. Mennyi adót, járulékot kell levonni a munkaadónak és a munkavállalónak?

A megbízásos jogviszonyt terhelő adókötelezettség összege függ a nyugdíj mértékétől. A jövedelemszámítás során a megbízásos jogviszonyból származó jövedelmet 27 százalékkal növelten kell figyelembe venni, mivel ezen jövedelem esetében is alkalmazni kell az adóalap kiegészítést. Az így meghatározott összeg és a nyugdíj összeadódik. Ez lesz az adóalap, amelyből le kell vonni a nyugdíjra eső adó összegét, mivel a nyugdíj adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, azt a 27 százalék adóalap-kiegészítés nem terheli. Az így kapott összegtől függően kell meghatározni 17, és/vagy 32 százalék alkalmazásával a levonandó és megfizetendő adó összegét.

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezése szerint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási jogviszonyban) a biztosítási kötelezettség csak abban az esetben jön létre, ha az e tevékenységgel összefüggésben megszerzett tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összegének harminc százalékát, illetve naptári napokra annak harmincad részét. 2010. január 1-jétől a minimálbér összege 73 500 forint, ennek 30 százaléka 22 050 forint, naptári napi 735 forint.

A megkeresésében említett összegű havi díjazás nem alapozza meg a biztosítási kötelezettséget, ezért járulékfizetési kötelezettség nem merül fel.

Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (19 bekezdése szerint az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó-előleg alap számításánál figyelembe vett jövedelem után 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt.

További kérdés-válaszért kattintson ide!