Az adóellenőrök az idén május végéig 129 ellenőrzést végeztek, csaknem 165 milliárd forint büntetést szabtak ki, 25 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben az időben – derül ki az APEH legfrissebb statisztikájából. Legrosszabbul az áfacsalók, a kapcsolt vállalkozások és a vagyonosodási vizsgálatok kiszemeltjei jártak, a revizorok tolla ugyanis náluk fogott a legerősebben.

A legmagasabb bírságot az egyik áfacsaló kapta, tőle 6 milliárdot kértek számon, amelyből a megállapított adóhiány több mint 4 milliárd volt. Az APEH munkatársai – értesült lapunk – azért is járnak el drákói szigorral, mert ezek a trükközések erősítik leginkább a feketegazdaságot. Az adóeltitkolók körében továbbra is dívnak a körbeszámlázásos és a láncügyletek. A megbüntetett cégek közül többen – áfakötelezettségük minimalizálása érdekében – bevallásaikban nagy összegű fiktív értékesítést, illetve előzetesen felszámított adót szerepeltettek. A vagyonosodási vizsgálatoknál kiszabott legmagasabb bírság közel 950 millió forint volt, amely egy csaknem 2 milliárd forintnyi be nem vallott személyi jövedelemadóhoz kapcsolódott.

2010-ben is jó lesz vigyázni azoknak, akik külföldről adózókkal állnak kapcsolatban, illetve akik fantom cégek tulajdonosainak és képviselőinek érdekeltségi körébe tartozó vállalkozásokat üzemeltetnek. Változatlanul vizsgálják a tb-befizetéseket illetve a cégautók után járó adók befizetését.

Fokozottan ellenőrzik a vegyes termékkörű ügynöki nagykereskedelemben, a zöldség- és gyümölcs-nagykereskedelemben, a vasáru-, festék-, üveg-kiskereskedelemben, valamint  a papír- és nyomdaiparban, az őrző-védőszolgáltatásokban, a termékbemutatókon keresztül bonyolódó kereskedelemben és hitelközvetítési és üzleti tanácsadás szolgáltatásban tevékenykedő adózókat, akik nem érik el az adott térségre, gazdálkodási formára megállapított jövedelmezőségi mutató 50 százalékát. Vizsgálják a helyi iparűzési adó bejelentésével, bevallásával, adóelőleg- és adófizetési kötelezettségével, nyilvántartásával összefüggő „jogszerűtlen adózói magatartást” is.

Milliárdos GVH-bírság a Strabagnak és több mint 100 milliós büntetés a L’Orealnak

A Gazdasági Versenyhivatal célkeresztjében elsősorban a a kartellezők állnak. A  Strabag Építő, az Egri Útépítő, s a He-Do, és a Swietelsky Építő és Colas cégeket közel 3 milliárd forintra büntette a versenyhivatal, azzal az indokkal, hogy titkos versenykorlátozó megállapodásaikkal  a fogyasztók kárára realizálnak extra profitot és kényszerből nem a legjobb, legolcsóbb árut vagy szolgáltatást kényszerítik rá a fogyasztóra. Zenisek Andrea, a GVH kommunikációs csoport vezetője szerint a kartellezés, akárcsak a korrupció, eltorzítja a piaci folyamatokat és indokolatlanul drágít terméket, szolgáltatást, amit végül a fogyasztóval fizettetnek meg. Mint a kommunikációs vezető hangsúlyozza, a kartellek káros hatásairól, illetve felderítésük fontosságáról nemcsak a közvéleményt, de a szakmai kamarákat, érdekképviseleteket, vállalatvezetői fórumokat vagy éppen a közbeszerzési pályázatok kiíróit is igyekeznek tájékoztatni.

A GVH 2010 első öt hónapjában 54 versenyfelügyeleti eljárást zárt le, további 105 eljárás pedig folyamatban van. Elutasított 326 bejelentést, további 347 bejelentés elbírálása pedig folyamatban van. A GVH tapasztalatai szerint a hatósági szigor miatt a kartellezők az elmúlt években sokkal óvatosabbak lettek. A felügyelők is kifinomultabb eljárásokat alkalmaznak: a cégekhez kora hajnalban szállnak ki, és ha kell, fizetik az informátorokat. A versenykorlátozó megállapodások körében a legmagasabb bírságokat 5 építőipari vállakozás, 23 bankkártya-kibocsátó bank és a Visa és MasterCard kártyatársaságok, kézi GPS-készülékeket gyártó és forgalmazó vállalkozások, a Magyar Pékszövetség és 23 sütőipari vállalkozás kapta.

A versenyhivatal másik meghatározó célja, hogy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató cégektől megvédje a sérülékeny fogyasztókat. Az anyagilag megszorult embereket megcélzó bonyolult és összetett pénzügyi konstrukcióktól kezdve az őket akár több évig röghöz kötő „pénzügyi segítséget” kínáló megoldásokon keresztül egészen a gyógyulni vágyókat behálózó termékekig, széles a paletta – mutat rá Zenisek Andrea. A fogyasztók megtévesztéséért járó legnagyobb bírságot a L’Oreal kapta, a GVH 150 millió forint befizetésére kötelezte a céget.

A GVH 2009-ben összesen 6 milliárd forintnyi bírságot szabott ki, ebből 5 milliárdot a versenykorlátozó megállapodások miatt. Ezek töredékére, 907 millióra büntették a fogyasztókat megtévesztő cégeket, elsősorban a  kozmetikai cégeket, valamint a fogyasztói csoportokat szervező vállalkozásokat. Ám sem a büntetési szigor, sem a GVH e piacokra fordított fokozott figyelme nem hozott látványos változást a kereskedők tájékoztatási gyakorlatában – jegyzi meg Zenisek Andrea, hozzátéve: olyan új, a versenyfelügyeleti eljárásokon túlmutató technikákat és módszereket akarnak alkalmazni, amelyek remélhetőleg eredményt hoznak. Így többek között a GVH teljesebb tájékoztatást nyújt a fogyasztóknak a feltárt vétkes eljárásokról, tudatában annak, hogy a jogsértőket elsősorban maguk a felkészült, tájékozott fogyasztók tudják kordában tartani.

Fehéren-feketén

A munkavállalókat szabálytalanul foglalkoztatóknak és a munkavédelmi előírásokat be nem tartóknak az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) szerezhet kellemetlen perceket. Az év első negyedében a csaknem 14 ezer megvizsgált munkavállaló közel kétharmadánál találtak szabálytalanságot. Csaknem másfél milliárd forint büntetést róttak ki. Továbbra is rendkívül magas a feketén foglalkoztatottak száma.

A munkaügyi bírság három és félszeresét szabták ki egy külföldieket szabálytalanul foglalkoztató, munkaerőt kölcsönző építőipari vállalatra, amely elfelejtette munkavállalóit bejelenteni, és egy gépkocsi-alkatrészeket gyártó vállalkozás, amely megszegte a munkaidőre, a pihenőidőre és a rendkívüli munkára vonatkozó szabályokat.