2010. április. 19. 12:19 hvg.hu Utolsó frissítés: 2010. április. 19. 12:26 Vállalkozás

Külföldi cég magyarországi képviselete: ki nem kerülhető szabályok

Külföldi vállalkozás állandó jellegű, közvetlen kereskedelmi képviseletet alapíthat Magyarországon. Az alábbiakban összefoglaltuk a képviselet jogait és kötelezettségeit.

A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeti egysége, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A cégbejegyzésre és cégnyilvántartásra - ideértve a cégbíróság törvényességi felügyeleti jogkörét is -, valamint a cégnyilvánosságra vonatkozó követelményekre a cégnyilvántartási törvényben foglaltakat kell alkalmazni. A kereskedelmi képviselet létesítése és a cégjegyzékbe bejegyzett jogok, tények és adatok, illetve ezek változásának, valamint a törvényben előírt adatoknak a bejelentése a cégbíróságnál a kereskedelmi képviselet cégjegyzésére jogosult személy, illetve személyek kötelezettsége.

Mit ír elő a hatályos jogszabály?

Az 1997. évi CXXXII. törvény értelmében kereskedelmi képviseletnek minősül a külföldi vállalkozás saját nevében vállalkozási tevékenységet nem folytató, a belföldi cégnyilvántartásba önálló cégformaként bejegyzett olyan szervezeti egysége, amely - a külföldi vállalkozás nevében és javára - szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el.

Kereskedelmi képviselet cégjegyzése

A kereskedelmi képviselet cégnevét a képviseletnél

a) munkaviszonyban foglalkoztatott, illetve oda kirendelt, vagy

b) tartós megbízási jogviszonyban álló, belföldi lakóhellyel rendelkező személyek jegyezhetik.

Kereskedelmi képviselet tevékenysége:

a) a külföldi vállalkozás nevében szerződéseket közvetít,

b) részt vesz a szerződéskötések előkészítésében,

c) tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenységet végez.

A kereskedelmi képviselet a külföldi vállalkozás nevében és javára megkötheti a képviselet működtetésével összefüggő szerződéseket. Ha a jogszabály valamilyen termék vagy szolgáltatás tekintetében az előbbi bekezdés szerinti tevékenységhez külön engedély meglétét követeli meg, a kereskedelmi képviselet a tevékenységet csak az engedély birtokában folytathatja. A kereskedelmi képviselet saját nevében vállalkozási tevékenységet, továbbá a külön törvény szerinti ügyvédi, külföldi jogi tanácsadói tevékenységet nem folytathat.

Az államháztartás alrendszerei számára kötelezően teljesítendő befizetésekről és az azzal kapcsolatos kötelezettségekről külön jogszabályok és nemzetközi szerződések rendelkeznek. Az államháztartás társadalombiztosítási alrendszerét megillető fizetési kötelezettséget (járulék, hozzájárulás) a foglalkoztatottak közül csak azok után kell teljesíteni, akikre a társadalombiztosítási jogszabályok szerint a biztosítás kiterjed. A külföldi vállalkozásnak a Magyarországon létesített kereskedelmi képviselete tevékenységéhez szükséges ingatlan tulajdonjoga megszerzésének feltételeire, valamint a kereskedelmi képviselet megszüntetése esetén az ingatlantulajdonnal kapcsolatos eljárásra a fióktelepnél leírt szabályokat kell alkalmazni.

Munkavállalás a kereskedelmi képviseletnél

A kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja.

* * * Támogatott hitel vállalkozások számára

A Széchenyi Kártya Program némileg megváltozott feltételekkel, Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik 2023-ban. Ennek köszönhetően év végéig fix 5 százalékos kamat mellett kaphatnak kölcsönt céljaik megvalósításához a vállalkozások. Ez a jelenlegi piaci kamatozású vállalkozói hitelekhez képest 12-18 százalékos kamatelőnyt jelent. A Bankmonitor Széchenyi Hitel kalkulátorával a vállalkozások ellenőrizhetik, hogy milyen támogatott hitelt igényelhetnek.