Nem spájzolunk be, de nem is pazarlunk annyit
Kevesebb költünk élelmiszerre és kisebb mennyiséget vásárlunk egyszerre - így sommázható a Gfk legutóbbi kutatása, amelyből az is kiderül, hogy a magyarok 50 százaléka spórol az élelmiszeren.
A válság hatására a háztartások kezdetben a ruházkodáson és az utazáson igyekeztek spórolni, 2009-ben viszont már az élelmiszer és a háztartási vegyi áruk mennyiségi vásárlásai is csökkentek. A háztartások több mint fele ma már ritkábban jár „nagybevásárolni”, alkalmanként pedig kevesebb terméket vásárol. Egyre inkább előtérbe kerülnek az akciók, 2009-ben a promóciók keretében megvásárolt termékek aránya növekedett a hazai napi fogyasztási cikk piacon. A magyar-országi háztartások több mint fele ma már ritkábban megy el „nagybevásárolni”, mint korábban. Emellett az átlagos bevásárló kosara is kisebb lett a válság kitörése óta, azaz a lakosság több mint feléről elmondható, hogy alkalmanként kevesebb terméket vásárol. A jól bevált házi praktikákat is egyre többen alkalmazzák, így igyekeznek csökkenteni az élelmiszerekre és vegyi árukra költött összegeket. A vásárlók megváltozott viselkedésének következménye az is, hogy egyre több időt töltünk otthon, és nem fizetünk olyan szolgáltatásokért, amelyeket magunk is el tudunk végezni.
A GfK kutatásainak legfrissebb eredményei szerint a magyar háztartások 80 százaléka a tavalyi évben bevallottan kevesebbet költött ruházkodásra és utazásra, mint az előző években. A rendelkezésre álló szabadon elkölthető forintok mennyisége tízből kilenc honfitársunknál pedig tovább csökkent a növekvő lakhatási költségek hatására. Az élelmiszerre és a vegyi árura 2009-ben elköltött forintok összegét a lakosság egyik fele magasabbnak, míg másik fele alacsonyabbnak érzi, mint korábban. Honfitársaink közel felének már az élelmiszer vásárláson is jelentősen spórolni kell. A lakosság másik fele azonban ahol tud, igyekszik megtakarítani, az élelmiszeren viszont nem spórol.
Leleményes magyarok – folyamatosan változó viselkedésbeli és vásárlási szokások
A beszűkült anyagi lehetőségek miatt a háztartások többségének változtatnia kellett korábbi szokásain. A kialakult helyzethez való alkalmazkodást mutatja az egyes élelmiszer kategóriák vásárlásainak növekedése is. Az ecetet például az ízesítés mellett egyre többen használják tisztítási céllal is, az otthoni sütés-főzés keretében pedig a sütőpor segítségével igyekeznek sokan az étkezésekre kiadott összegeket csökkenteni. A vásárlók megváltozott viselkedésének következménye az is, hogy egyre több időt töltünk otthon, az otthonunk zárt világában keressük a biztonságot, saját magunk állítunk elő bizonyos dolgokat, és nem fizetünk olyan szolgál-tatásokért, amelyeket magunk is el tudunk végezni. Az elmúlt másfél évben a viselkedésbeli változások mellett a vásárlási szokások is átalakultak. 2008 végén és 2009 első félévében a vásárlók kevesebbet vásároltak a napi fogyasztási cikkekből. Ezzel szemben 2009 második félévében a megvásárolt mennyiség még tovább csökkent és emellett már az olcsóbb termékeket kezdtük el keresni – mondta Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.
Több akciófigyelés, több hirdetés
A kereskedelmi láncok akciós újságait a háztartások harmada gyakrabban figyelte 2009-ban, mint 2008-ban. Erre az igényre a láncok válaszoltak is, hiszen a hirdetések – a péksütemény, a növényi zsírok, az olajok, a zöldség, a gyümölcsök és a tejtermékek hirdetései – száma is növekedett ez idő alatt. De ez még nem jelenti azt, hogy ezek a kiadványok példányszáma is emelkedett, inkább a terjesztés lett hatékonyabb - mondta a hvg.hu kérdésére Dörnyei Otília hozzátéve a Gfk-nak erre vonatkozó kutatásai nincsenek. 2009-ben a promóciók keretében is több termék kelt el, az akciós értékesítés közel eléri az összes eladott mennyiség harmadát. A promócióban történő vásárlások közül kiemelkedik a forró italok értékesítése, hiszen a kategória teljes mennyiségének 43 százalékát promóció keretében vásárolták meg a fogyasztók.
A háziasszonyok nagyobb része – a legkedvezőbb vétel megtalálása céljából – több boltot keresett fel tavaly, ezáltal csaknem minden kereskedelmi csatorna típus vásárlóinak száma növekedett. Ezzel párhuzamosan a kosarak mérete értékben ésmennyiségben is csökkent: egy átlagos nagybevásárlást 4 ezer forintból, egy napi bevásárlást peg 1600 forintból úszunk meg - tudta meg a hvg.hu.