2009. december. 15. 12:59 hvg.hu Utolsó frissítés: 2009. december. 16. 15:49 Vállalkozás

Magyar cégek és alkalmazottak Szlovákiában: miért éri meg?

Az elmúlt időszakban Szlovákia, az egyszerűsített adórendszerével megelőzte a többi térségbeli országot és emiatt jó néhány magyar cég települt át, vagy legalábbis alapított a szomszédban leányvállalatot. Egy szlovákiai könyvelő iroda a magyar vállalkozók szemszögéből foglalja össze a tudnivalókat.

Szlovákiában 2004. májusától létezik az egységes 19 százalékos adó. Ez azt jelenti, hogy Szlovákiában minden adó, beleértve az áfát is (DPH) 19 százalékos. Talán ez a legszembetűnőbb különbség Magyarországgal összehasonlítva. Szlovákiában külföldi állampolgár mint jogi személy vállalkozhat. Általában korlátolt felelősségű társaságot (Kft - s.r.o.) szoktak alapítani magyar állampolgárok. Manapság már külföldi állampolgár is alapíthat saját kft-t egy személyben, nem szükséges szlovák állampolgár részvétele. Szlovákiában a korlátolt felelősségű társaság megalapításához a minimális törzstőke 1,2 millió forint.

Szlovákiai cégalapítás
Amennyiben szeretné tudni mire érdemes odafigyelni a székhelyválasztásnál és a könyvelésnél, olvassa el az Adózóna cikkét.
A cégalapítást egyszerűbb jogászokra bízni, mivel ők mindent elintéznek a jövendő vállalkozó helyett, beleértve a szükséges papírok fordítását, hitelesítését is. Egy s.r.o. megalapítása hozzávetőlegesen 300 ezer forintba kerül. Következő lépés, hogy bejegyeztetjük a már létező cégünket az adóhivatalban, mint adófizető jogi személy. Az s.r.o.-nak nem kell, hogy alkalmazottai legyenek, és az ügyvezetőknek sem muszáj alkalmazásban állniuk.

Ha mégis szeretnénk alkalmazottakat foglalkoztatni, akkor munkaadó cégként is be kell jelentkeznünk az adóhivatalba. Mint munkaadó cég, bejelentkezünk a társadalmi (szociális) biztosítónál és az egészségügyi (pénztáraknál) biztosítóknál is. A biztosítók felé a munkáltató 35,2 százalékosos, az alkalmazottak 13,4 százalékos biztosítási összegeket fizetnek a bruttó bérükből.

A cég rögtön az alapításától lehet áfafizető, amit a külföldi vállalkozók ki is használnak. Ugyancsak az adóhivatalban regisztráltatjuk magunkat mint áfa-fizetők. A hivatal legkésőbb 30 napon belül köteles minket bejegyezni költségtérítés nélkül és kiadni erről a bizonylatot, valamint az azonosító számunkat mint áfa-fizetők. Lehetünk negyedéves vagy havi áfa-fizetők. Szlovákiában sem igényelhető vissza személygépjárművek után az áfa.

A társasági adót március 31-ig kell befizetni. Ez az adófajta is 19 százalékos. Az így megadózott haszon szétosztása esetén már nincs további adózás, osztalékadó. Azaz a tulajdonos a cég adóbevallása alapján megadóztatott gazdasági eredményt, ha úgy dönt, további adózás nélkül kiveheti a cégből. Ez a legjelentősebb előny a magyarországi adórendszerhez képest, ami sokakat vonz a cégalapításra akár kereskedelmi ügyletek intézésére, akár termelő tevékenység folytatására.

Összefoglalva, tehát a nagyobb áruforgalmat bonyolító, raktárkészlettel rendelkező és szolgáltatásokat nyújtó magyar cégeknek éri meg Szlovákiában új kft-t alapítani.

Előnyök:
• 19 százalékos egységes adókulcs (ÁFA, jövedelemadó, társasági adó)
• 19 százalékos társasági adó megfizetése után osztalékadó (jövedelemadó): 0 százalékos
• Szlovákiában adózott jövedelem után nem kell Magyarországon is adózni
• Raktárkészletben nem áll az áfa
• Gépkocsi vásárlása és fenntartása olcsóbb, valamint több költsége írható le, mint Magyarországon
• Magyar és szlovák cég közötti számlázás esetén nincs áfa, mert EU országok közötti a forgalom
• Nincs helyi iparűzési adó
Ügyintézés alatt a határmenti városokban (Komárom, Párkány) elérhető magyar térerő mobiltelefonon.

Ferencz Györgyi - Kneitner Lea
VGD Hungary

Vállalkozás Gyükeri Mercédesz, Rácz Gergő 2024. december. 29. 17:30

Ahol a rizs az isten és perui a spárga: a Nobuban jártunk

Lehet variálni egy felső polcos étteremlánc menüsorában, vagy az főben járó vétek? Honnét tudja egy ázsiai kulináriát szolgáló étterem beszerezni az alapanyagait Budapesten, és hogy lesz a megoldás végül Spanyolország? Ezekről és sok másról faggattuk a Nobu Budapest séfjét, Schreiner Gábort, közben azt is megkérdeztük, hogy a halak filézése közben milyen gyakran vágja meg a kezét.