Többet veszünk, többet szedünk - Nem drágul a gyógyszer
Válság ide vagy oda, ismét bővül a magyar gyógyszerpiac.
Válság ide vagy oda, ismét bővül a magyar gyógyszerpiac. Az év első hat hónapjában termelői áron 274,33 milliárd forint értékben adtak el gyógyszereket, ez pedig 7 százalékos növekedést jelent 2008 hasonló időszakához képest. A gyógyszer-gazdaságossági törvény kavarta hullámok csillapodni látszanak, a piac ugyanakkor továbbra is mozgásban van. Az árak jellemzően továbbra sem emelkednek, s egyelőre úgy fest, hogy folytatódik a kisebb cégek térnyerése is: a vezető gyártók többsége még mindig a piaci átlagnál kisebb mértékben növekszik.
Ismét bővülés
A 2007-es esztendő komoly fordulatot hozott a gyógyszerpiacon: a január elsején életbelépett gyógyszer-gazdaságossági törvény számos intézkedésének hatására csökkeni kezdett a gyógyszerfogyasztás hazánkban. A jogszabály a fogyasztó terhek megnövelésével (a támogatási kulcsok csökkentése miatt a támogatott készítmények 50 százalékkal drágultak a lakosság számára), illetve az új árszabályozással (amely komoly árcsökkentésre kényszerítette a gyártókat, ha meg akarták tartani egyes készítményeik támogatását) nagyban hozzájárult ahhoz, hogy két évvel ezelőtt a rendszerváltás óta először kevesebb patikai, vényköteles gyógyszer fogyott Magyarországon, mint korábban.
A visszaesés azért volt éles fordulat, mert a korábbi években általában kétszámjegyű növekedést mértek, s még 2006-ban is 12 százalék feletti volt a bővülés – jelezte az Ecoline-nak Szepesházi Zsolt, az IMS Health gyógyszeripari piackutató és tanácsadó ügyvezetője. Az ügyvezető elmondta: 2007. január elsejétől a növekedés üteme folyamatosan lassult, a 2007 augusztusában végződő 12 hónapban pedig már alacsonyabb forgalmat mértek a patikai receptköteles piacon, mint a megelőző egy évben.
Ahogy arra azonban számítani lehetett, a gyógyszer-gazdaságossági törvény egyszeri hatása szép lassan kitisztult az adatokból, s ennek megfelelően a piac ismét növekedésnek indult. Szepesházi Zsolt elmondta: a 12 hónapos kumulált adatokban először tavaly októberben mértek bővülést, most pedig már emelkedik a forgalom. Megjegyezte azonban, hogy a növekedés messze elmarad a gyógyszer-gazdaságossági törvény előtti időszakinál, s egy tendencia indult el, amelynek hatására a magyar gyógyszerpiac gyökeres átalakuláson megy keresztül. Kiemelte továbbá, hogy a növekedés nem elsősorban az árak emelkedésének az eredménye: részben a volumennövekedésnek, részben a termékportfolió átalakulásának, illetve egyes szerek támogatotti körből való kikerülésének tudható be.
Átalakul a piac
A 2007 januárjában bevezetett változások ugyanakkor nem csak a piaci tendenciákat borították fel, hanem a piac szerkezetén is módosítottak. A gyógyszer-gazdaságossági törvény azon intézkedése, amely az azonos hatóanyagú készítmények közül a legolcsóbb felírására kötelezte az orvost új teret nyitott a kisebb cégeknek a piacszerzésre, hiszen egy – az OEP-hez benyújtott - alacsonyabb árajánlat révén addig ismeretlen, alacsony forgalmú készítmények válhattak bizonyos terápiás területeken vezetővé.
A legnagyobb cégek részesedése a teljes piacon belül fokozatosan csökkent az elmúlt bő két évben: míg 2006-ban a 60 százalékot közelítette a 10 legnagyobb vállalat összesített piaci részesedése, az idén első félévben mindössze a teljes forgalom 53,7 százalékát ellenőrizte a Top10. Nem egy olyan vállalat volt a legnagyobbak között, amelynek magyarországi bevétele 10 százalékot meghaladó mértékben zuhant.
Szepesházi Zsolt elmondta: 2009 első félévében már szinte az összes nagyobb gyártó növelni tudta hazai forgalmát, azonban többségük még mindig a piac bővülésénél kisebb mértékben, azaz piaci részesedésük továbbra is csökken.
Richter, Egis – Csökkenő függőség
A gyógyszer-gazdaságossági törvény életbelépése óta eltelt időszak – piaci részesedést tekintve – komoly vesztese a két tőzsdén is jegyzett hazai gyógyszergyártó. A hazai szabályozás szigorítását követően mind a Richter, mind az Egis esetében megfigyelhető volt, hogy inkább a külföldi tevékenységre, terjeszkedésre koncentráltak, így nem csoda, hogy magyarországi piaci részesedésük csökken.
Különösen a Richter esetében volt drasztikus a változás: a nagyobbik hazai gyógyszergyártó 2006-ban még 7,2 százalékos részt hasított ki magának a piacból, mostanra azonban ez – az IMS Health adatai szerint - 5,6 százalékra süllyedt. A vállalat az elmúlt másfél évben fokozatosan csökkentette függőségét a magyar piactól: míg korábban forgalmának közel 30 százaléka származott a hazai értékesítésből, 2009 első felében a konszolidált árbevételnek már mindössze csak 12 százalékát adták a belföldi eladások.
Bogsch Erik a Richter vezérigazgatója az első féléves eredményeket bemutató sajtótájékoztatón elmondta: bár a január és június közötti időszakban forintban magasabb árbevételt értek el, mint egy évvel korábban, a növekedés kizárólag az alacsony bázisnak, illetve az új termékek bevezetésének tudható be. Hozzátette: az árerózió már elhanyagolható a piacon, az iparági és gazdasági környezet azonban továbbra is kedvezőtlen, így nem számítanak bővülésre a teljes 2009-es üzleti évben.
Amennyiben a vezérigazgató prognózisának megfelelően valóban a tavalyi szinten marad a Richter forgalma a bővülő piacon, a cég részesedése tovább eshet, s korábbi harmadik helyéről az ötödik pozícióba csúszhat vissza a legnagyobb piaci szereplők listáján a társaság.
Sanofi-aventis: növekvő előny
Jól jött ki ugyanakkor az elmúlt két és fél szűk esztendőből a hazánkban piacvezetőnek számító sanofi-aventis/Chinoin, amely ezidő alatt a korábbi 9,7 százalékosról 10 százalék fölé növelte részesedését. A vállalat 2009-ben is a piaci átlagot meghaladó mértékben tudta növelni magyarországi forgalmát, így jelenleg már 10,2 százalékot hasít ki magának a piacból, szemben a tavalyi 10,1 százalékkal.
Rózsa Iván a vállalat kommunikációs vezetője az Ecoline-nak elmondta: a bővülés annak tudatában számít figyelemre méltó teljesítménynek, hogy a cég és egyben hazánk legnagyobb forgalmú készítményének, a vérlemezkék összetapadását gátló Plavix készítménynek márciusban jelentek meg a generikus, olcsóbb változatai, s így a termék forgalma jelentősen süllyedt. A kommunikációs vezető hozzátette: a sanofi a Plavix szabadalmának lejárata miatt kieső bevételeket részben az OTC piacon (vénynélküli termékek) elért bővüléssel, részben új termékek bevezetésével pótolta. Rózsa Iván kiemelte az inzulin piacon meghatározó szerepet betöltő Lantust, amely folyamatosan kétszámjegyű növekedést produkál, s amely így a következő években a Plavix „utódja” lehet.
A sanofi-aventis/Chinoin 2008-as árbevétele egyébként 282,946 milliárd forint volt, amiből az export 229,380 milliárdot tett ki. Az igen magasnak mondható export annak is köszönhető, hogy Nagytétényben működik a sanofi-aventis régiós logisztikai bázisa, s több európai és ázsiai piacot is innen szolgálnak ki.
Ecoline