A 2008. augusztusától kezdődő forintgyengülés sok vállalkozást ért felkészületlenül, s a forint euróval szembeni, 9 hónap alatti 35 százalékos leértékelődése mellett tovább növelte a problémát a hazai deviza kiszámíthatatlan árfolyamingadozása. A devizakitettségből szárazó árfolyamvesztéségek sok esetben a cégek teljes működési eredményét elvitték – mutatott rá Kalocsai Zsolt, az RSM DTM Hungary vezérigazgatója. A származékos ügyletek szerinte nem megfelelő számviteli és adóügyi kezelése pedig a vezetői információk megbízhatóságát és a menedzsment döntések megalapozottságát veszélyeztethetik, illetve nem várt pénzügyi és adókockázatokat generálhatnak a cégeknél.

A fedezeti ügyletek önmagukban nem újkeletűek a kereskedelmi bankok termékpalettáján. A pénzintézetek jó része már évek óta kínálja ezen termékek széles körét, legyen az határidős deviza csere, adás-vétel, vagy akár opciós ügyletek. Sok bank fejlesztett ki középvállalkozások számára is elérhető speciális termékeket (pl.: amortizálódó, vagy átlagáras származékos termékek). Természetesen ezek alkalmazásához megfelelő értékben fennálló és jól tervezhető devizakitettség szükséges. A cégek többségénél a meglévő deviza kitettségekből eredő kockázatok felismeréséből, és felméréséből, a megfelelő ügyletek - forwardok, swapok, spot és opciók, vagy ezekből továbbfejlesztett származékos ügyletek - kiválasztásából, illetve azok tudatos és megfelelő időben történő használatából – és a szükséges fedezeti dokumentációk elkészítéséből - származhatnak az előnyök, és hibás alkalmazásából erednek a legnagyobb problémák.

A tényleges árfolyam kockázatok felmérése csak az első lépés ebben a folyamatban. Azt követően nélkülözhetetlen a piacon elérhető termékek tudatos és következetes használata, azaz megfelelő stratégia kialakítása, és az azt támogató információs, és belső szabályozási háttér megteremtése.

Ezekkel kapcsolatban az utóbbi évek szomorú tapasztalatainak sora áll előttünk. Egyes vállalkozások vezetői, bár felismerték a devizakockázatok kezelésének módját, de ahelyett, hogy kizárólag az alaptevékenységből eredő kockázatok kezelésével foglalkoztak volna, pont ezen származékos ügyletekkel nyitottak újabb devizapozíciókat és kitettségeket, mely egy-két szélsőséges esetben a cég saját vagyonának elvesztésével járt. Arra is akad példa, hogy a cég vezetői nem megfelelően mérték fel a már megkötött szerződésekből származó tényleges devizakockázatokat és ennek köszönhetően olyan ügyletekre kötöttek fedezeti ügyletet, mely alapjában véve nem is okozott esetükben árfolyamkockázatot, így a megkötött ügylet már tényleges kockázattal járt.

Problémát okozhat a megkötött fedezeti ügylet fenntartása, mivel ezen ügyletek tőkeigénye csekély az ügyletkötéskor - az értékhez viszonyítva -, de a negatív elmozdulások esetén az ügylet további pénzügyi fedezetének biztosítását a kereskedelmi bankok értelemszerűen előírják, illetve később annak emelését kérhetik az ügyfeleiktől.

Arra is volt precedens, hogy nem a bank által előírt pótlólagos fedezet teljesítésének nehézségei, hanem vállalatvezetés döntése miatt kerültek lezárásra hatékony fedezeti ügyletek, mivel azok adott időpontban veszteséget mutattak. Így az alapügyletet (devizahitel, vagy importszállítás) szabadon hagyták, mely a határidős ügylet lezárását követően, a megforduló árfolyamváltozás eredményeként, további árfolyamveszteséget eredményezett.

A magyar jogszabályi környezet további kihívások elé állítja cégeket a fedezeti ügyletek kapcsán. Az alapproblémát csak fokozza a nehezen követhető jogszabályi háttér, mely a nem valós értékelés esetén elég nehezen értelmezhető előírások mentén kezeli az ügyletek számviteli elszámolását. Míg a számviteli előírások egy része viszonylag egyértelmű előírást ad a fedezeti dokumentációkra, és az ügyletek időszaki elszámolására, a nem valós értékelés esetén ezek a előírások már közel sem egyértelműek. A bizonytalan számviteli leképezésnek köszönhetően azonnal megjelenik a gazdálkodó szintjén az adókockázat is.

A gazdasági válság okozta bevételkiesést a hazai fizetőeszköz leértékelődése az exportorientált cégek esetében tudta csak némileg ellensúlyozni, de sajnos ez utóbbi sem képes tartósan vagy kellő mértében ellensúlyozni a gazdasági válság továbbgyűrűződő hatását. Vannak ágazatok ahol a mostani kedvezőtlen trend nem is most, hanem a közeljövőben érezteti majd negatív hatását - olyan vállalkozások esetében, ahol a devizahitelekből megvalósuló beruházások, fejlesztések értéke jelentős. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy aki tegnap még nyert, az holnap annak többszörösét bukhatja el, a sokszor nem tudatosan, illetve spekulatív jelleggel vállalt devizakitettségekből eredő árfolyamváltozások miatt.