2009. március. 28. 11:37 Utolsó frissítés: 2009. március. 28. 11:44 Vállalkozás

Cafetéria: szélesebb adóalap, kevesebb adó?

Valamennyi válságkezelő adóreform-javaslat közös eleme: szélesíteni az adóalapot, többen fizessenek kevesebb adót. Az adó- és járulékalapot csak úgy lehet szélesíteni, ha adózás alá vonunk olyan bevételeket is, ami után eddig nem kellett adózni, járulékot fizetni. De nem biztos, hogy rosszabbul járunk a cafetéria megadóztatásával. Kommentár az Adózónán.

Az adó és a járulék szempontjából nincs nagy különbség a zsebből fizetett jövedelem vagy az étkezési jegy formában juttatott bevétel között. Egyik után sem kell fizetni adót és járulékot. Az így kapott bevétel nem lehet nyugdíj és egészségbiztosítási ellátás alapja. A különbség elsősorban abban van, hogy a cafetériaelemek részben láthatóak törvényi szabályozásuk révén. Az adóalap szélesítése pedig azt jelenti, hogy adózás alá vonunk eddig adó- és járulékmentességet élvező bevételeket. Ezzel egyidőben csökkentjük az adókat és a járulékokat, így valósulhat meg, hogy összességében többen fizetnek kevesebb adót. 

Nem teljesen megalapozottak azok a vélemények, miszerint a munkáltatók a cafetéria adózás alá vonásával, ennek értékével csökkentenék a dolgozók jövedelmét. A munkáltatói járulékterhek csökkentése épp azt szolgálja, hogy összességében a munkáltatók terhei ne növekedjenek. Míg a zsebből fizetett bevételeknél remélni lehet az adóelkerülés részbeni megszűnését, addig a cafetériaelemek megszüntetésével azonnal megvalósulna a szélesebb adóalap, többen kevesebb adót, járulékot fizetnének. 

Miért akkor ez a nagy felháborodás, tiltakozás a cafetéria (adóelkerülés) korlátozása, megszüntetése miatt?