„Csökkeni nem fog az egy munkavállalóra fordított cafeteria-összeg, de ennek két oka van: a munkaszerződésben meghatároztuk a konkrét összeget, és a munkatársak felét el kellett bocsátani” – mondta egy neve elhallgatását kérő banki alkalmazott, akit arról kérdeztünk, változik-e a cégnél a béren kívüli juttatások rendszere a válság hatására. Azt is elmondta, kollégái visszajelzése alapján előfordulhat, hogy más lehetőségeket preferálnak majd, mint korábban, amikor összeválogatják a béren kívül kapott cafeteria-elemeket.

Egy másik, a pénzpiachoz kevésbé kötődő cég HR-vezetője arról számolt be, ők abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy növelhetik is az erre szánt összeget, amit a béren kívüli juttatások 400 ezer forintos adómentes határának idei eltörlése meg is könnyít. Kisebb, 5-14 főt foglalkoztató cégek vezetőinél érdeklődve azt a választ kaptuk: nem tudják, ténylegesen spórolhatnának-e a béren kívüli juttatásokkal, bár a legtöbb helyen hideg- és melegétel- illetve ajándékutalványt adnak a munkavállalóknak.

A béren kívüli juttatások szerepe nemzetközi összehasonlításban ott erősebb, ahol alacsonyabb az átlagbér, és magasabbak a bért terhelő adó és járulékterhek. A Sodexo Pass utalványforgalmozó ügyfelei körében is érzékelhető az a tendencia, hogy a cégek a gazdasági válság hírére visszafogják a béremeléseket, és a korábban erre szánt forrásokat inkább adómentes béren kívüli juttatások formájában adják oda dolgozóiknak – tudtuk meg Sztankovits Mónikától, a cég kommunikációs vezetőjétől. Különösen érezhető ez a tendencia a melegétel- és ajándékutalványok esetében – tette hozzá.

A béren kívüli juttatásokról még többet olvashat az Adózónán!