"Nem engedünk a nettó 30 forintos árból" - nyomatékosította az agrártárca és az almatermelők lapzártánk utáni egyeztetése előtt a HVG-nek Budai Gyula, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) igazgatója. Azaz 1 kiló léalmát ennél olcsóbban nem értékesítenek, s ha a felvásárlók nem fizetnek ennyit, blokáddal zárják el azok telephelyeit a szeptember elején induló szüret alatt. Hasonló megmozdulással próbáltak nyomást gyakorolni a szocialista képviselő Karsai József vezetésével a békési dinnyetermesztők is, amit akkor a Magosz elítélt (HVG, 2008. július 26.). A nettó 30 forint az önköltség körüli ár, sokan még ennél is drágábban termelnek - állítja Budai. Mivel a szabolcsi gyümölcsösökben a tavalyi termést a fagy letarolta, az almatermelők az idei munkáikat hitelből finanszírozták.

A termelők azért is ragaszkodnak a 30 forinthoz, mert az ipari alma ára határozza meg az étkezési minőségű gyümölcsét, s a Magosz szerint az előbbinek a leszorítása tönkreteheti a jó minőséget előállítók piacát is. Ahogyan Budai szerint ez történne akkor is, ha elfogadnák az agrártárca előző tárgyalási fordulóban előadott javaslatát, mely szerint 50 ezer tonna almát a nagy áruházláncokon keresztül "háztartási" almaként értékesíthetnének a gazdák. Ezt tőlük kilónként 30 forintért vennék meg az üzletláncok, és 60-65 forintért árulnák. A Magosz szerint ez lenyomná az étkezési alma jelenlegi 70-80 forintos árát, ráadásul a "háztartási" mint minőségi kategória értelmezhetetlen.

Noha önmagában is furcsa, hogy az agrártárca átvételi árakról tárgyal a gazdákkal, illetve a feldolgozókkal, a minisztérium közvetítését a Magosz kérte. Az érdekképviselet maga is lépett, és gazdasszony tagozata együttműködési megállapodást kötött a CBA üzletlánccal. E szerint a Magosz termelői helypénz fizetése nélkül értékesíthetnek a CBA-üzletek előtt zöldség- és gyümölcsféléket, tejet és tejtermékeket, húst és húskészítményeket, valamint befőttet, lekvárt és mézet. Egyes kistermelői árucikkek a boltok polcaira is felkerülhetnek, ekkor az őstermelőket azonnal kifizetik. "Kiesik a közvetítő kereskedelem, így több jut a gazdáknak" - bizakodott a CBA-val kötött együttműködés várható eredményei ügyében Budai.

Vita folyik még arról is, mekkora lesz a termés. A szakmai szervezetek és az agrártárca a tavalyi 300 ezer tonna után erre az évre 500-550 ezer tonna almahozamot vár, a Magosz azonban csupán 400 ezer tonnáról beszél. A kedvező időjárásból a szakértők szerint inkább az 550 ezer tonna következik, márpedig akkor borítékolható, hogy zavar támad a piacon. Főleg úgy, hogy az étkezési minőségű alma nagy részére nem lesz vevő. "A várható termés 45 százaléka ipari minőségű, azaz ipari fajta, jéggel vert, vagy egyéb módon károsodott. Ebből következően 275-300 ezer tonna lesz az étkezési minőség, amiből Magyarországon csak 120 ezer tonna fogy el, az export pedig elhanyagolható mennyiségű" - összegezte várakozásait a HVG-nek Filep László, a magyar almasűrítmény-gyártó kapacitás 8-10 százalékával a legnagyobb magyar tulajdonú feldolgozónak számító mátészalkai Első Szatmári Almafeldolgozó Kft. (Eszat) ügyvezetője.

Vagyis 160-180 ezer tonna étkezési almát csak ipari feldolgozásra tudnak értékesíteni, ami pedig veszteséget jelent termelőik számára. A feldolgozók az alapanyag árát a világpiaci cikk almasűrítmény árából számolják vissza, ami ezer euró tonnánként. Ebből a jelenlegi forintárfolyammal számolva 15, némi forintgyengülést és sűrítményár-növekedést feltételezve 18 forintos kilónkénti felvásárlási ár jön ki az ipari almára. Az Eszat információi szerint az almasűrítmény-exportban a domináns Kína után leginkább meghatározó Lengyelországban, valamint Ukrajnában már megkezdődött az ipari alma feldolgozása. Az ottani 5-6 eurócentes kilónkénti árak még némileg alacsonyabbak is, mint a magyar feldolgozók által előrevetített 15-18 forintos nettó árak.

Az ipari almát értékesítő termelők nem mindegyikének drámaian alacsony ez az ár - állítja Filep. Az alapvetően étkezési célra termelő, megfelelő infrastruktúrával és piaci háttérrel rendelkező gazdálkodók almájának körülbelül 15-20 százaléka lesz csupán selejt, amit ipari almaként értékesítenek. Ők körülbelül 30 ezer tonnát, össztermelésük 15-20 százalékát adják el léalmaként, így a jelenlegi alacsony árakkal is túlélik ezt a szezont. Náluk rosszabb helyzetben vannak azok a kistermelők, akik kis területű ültetvényeiken vagy házikertjeikben termelik meg az összes almatermés 40-45 százalékát.

Általában étkezési minőséget állítanak elő, de az általuk termelt gyümölcs nagy részét csak ipari almaként tudják majd eladni - az idén a számítások szerint 240-260 ezer tonnát. Ők azok - mondják a szakértők -, akik az étkezési alma előállításának költségeit szeretnék megkapni az ipariként eladott almáért is. A harmadik kör speciálisan ipari alma előállítására rendezkedett be, legnagyobb felvásárlójuk a magyarországi cukorgyártással felhagyó Agrana-csoporthoz tartozó, a feldolgozókapacitás 50-55 százalékát birtokló Agrana-Juice Magyarország Kft. A szakértők úgy számolnak, hogy 60 ezer tonna ipari almát szüretelnek az ebbe a körbe tartozó ültetvényeken. Ez a mennyiség pedig a telepítések termőre fordulásával csak nőni fog.

Márpedig ez nem jó hír a Magosz által leginkább védeni kívánt kistermelői körnek. A világpiacot almalésűrítménnyel elárasztó Kína szinte teljesen elfoglalta az európai piacot, és lenyomja az árakat. A magyar belső fogyasztás 3-4 ezer tonna, ami legfeljebb a hazai termelés tizede, azaz az árakat a világpiac határozza meg, ami a kisebb gazdákat nem sok jóval kecsegteti. Jellemző, hogy hiába söpörte le tavaly tavasszal a kelet-európai termést a fagy, ez a világpiacon szinte hatás nélkül maradt. Válságenyhítő ajánlata mindazonáltal az Eszatnak is van: a mátészalkai feldolgozó a legalább ezer tonnát beszállító termelőknek az adásvételi konstrukció helyett közös almalésűrítmény-gyártást ajánl, azaz megosztaná velük az értékesítést követően elért nyereséget.

Kelemen Zoltán