Az elsősorban a kiemelkedő gabonatermés okozta idei jó mezőgazdasági eredményekkel az agrárágazat mintegy 1 százalékponttal emelheti a hazai összterméket - osztotta meg számításait a HVG-vel Szabó Márton, a Kopint-Tárki vezető kutatója. A mezőgazdaság részesedése a GDP-ből csupán 3,6 százalékos, s Szabó szerint az agrár-GDP körülbelül 25-30 százalékkal nőhet az elmúlt évihez képest, amiben persze nagy szerepe van a tavalyi alacsony bázisnak is. Ennél nagyobb arányú növekedésre legutóbb a szintén kiemelkedő gabonatermést és az uniós támogatásokat hozó 2004-ben volt példa, akkor 53 százalékkal nőtt az agrár-GDP, a következő három évben viszont 1,4, 7, illetve 25 százalékkal csökkent.

A nagy mezőgazdasági teljesítménynövekedés mögött elsősorban a kiváló kalászosgabona-hozam, illetve a várhatóan ugyancsak kiemelkedő kukoricatermés áll. Az agrártárca a tavaly betakarított 9,6 millió tonna gabona után az idén 16 millió körüli terményre számít, amiből 8,6 millió tonna áru már bekerült a magtárakba. A több mint 1,1 millió hektáron vetett őszi búzából 5,6 millió tonnát arattak. A mennyiséggel nyilván látatlanban kiegyeztek volna a gazdák, de az aratás felénél esősre fordult időjárás miatt az összes búzatermés 40 százaléka csupán takarmányminőségű lett.

A kutató szerint a jó év nem csupán a gabonatermelésre igaz. Az eddigi adatok szerint az állattenyésztés csak minimális mértékben esett vissza, ami már komoly eredménynek tekinthető. Ezzel együtt a Gráf József agrárminiszter által többször hangoztatott cél elérésére, azaz a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyának helyreállítására az utóbbi versenyképtelensége miatt Szabó szerint nincs esély. A sertésállomány ugyanis csökkent, aminek a hatása csak később lesz érzékelhető a statisztikai mutatókban. Bár a jó gabonatermés nyilván hat majd a takarmánypiacra is, a szakértők úgy vélik, ez csak a jövő évben befolyásolhatja az állattenyésztés teljesítményét.

Most az a nagy kérdés, mi lesz a betakarított gabonával. A piac egyelőre pang, az erős forint és a magas termelőiár-elvárások gátat szabnak a jelentősebb exportnak. A gazdák nem nagyon akarnak megszabadulni készleteiktől, mivel arra számítanak, hogy az étkezési minőségű búza jelenlegi 38-42 ezer forintos tonnánkénti ára még emelkedik. "A termelők most kevéssé vannak eladási kényszerben" - mondta a HVG-nek Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) titkára. Tárolóhely bőven van, az intervenciós raktárak kiürültek, és az is igaz, hogy - főleg az uniós területalapú támogatásoknak köszönhetően - likviditási helyzetük is lényegesen jobb a négy-öt évvel ezelőttinél.

A MOSZ arra számít, hogy idővel piaca is lesz a magyar gabonának, elsősorban azért, mert az európai búzatermő területek nagy részén az eső a magyarországinál nagyobb minőségromlást okozott a terményben. "Az exporthoz ezek az árak magasak, a környező országokban jelentős készletek vannak, a tengerentúli piacokon pedig a szállítási költségek miatt nem versenyképes a magyar búza" - hűti le a termelői reményeket a HVG-nek Pótsa Zsófia, a feldolgozók és kereskedők érdekeit képviselő Gabonaszövetség főtitkára. A kereskedők jelenleg Iránban és Irakban tapasztalnak jelentősebb keresletet, de ott az ukránok helyzeti előnyben vannak a magyar exportőrökkel szemben.