"Mély aggodalom" a be nem jelentett munka miatt
A be nem jelentett munka ellen a munkát sújtó adóterhek csökkentésével, a kifehéredés ösztönzésével, a feketén foglalkoztatók büntetésével és például „szolgáltatási utalványokkal” küzdene az Európai Parlament (EP). A képviselők a régi tagállamoktól munkaerőpiacuk teljes megnyitását kérik.
Az Európai Bizottság „Határozottabb fellépés a be nem jelentett munkavégzés ellen” címmel adott ki közleményt 2007-ben. Az EP most a Pier Antonio Panzeri (szocialista, olasz) által készített véleményadó jelentésben foglalkozott a témával. A szöveget csütörtökön, 479 igen, 50 nem, 47 tartózkodó szavazattal fogadták el Brüsszelben.
A nemzeti termék egyötöde
A képviselők szerint „a be nem jelentett munkavégzés olyan különösen aggasztó és tartósan fennálló jellemzője az európai munkaerőpiacoknak, amely negatív következményekkel fenyegeti a tagállamok gazdaságait és az európai szociális modell pénzügyi fenntarthatóságát”. Akadályozza ugyanis a gazdasági növekedést, és tisztességtelen versenyhez vezet - áll a jelentésben.
A parlament „mélyen aggódik” a be nem jelentett munka miatt. Ennek mértéke ugyanis „egyes tagállamokban eléri vagy meghaladja a GDP 20 százalékát is”.
Csökkenteni a munka adóterhét
A jelentés „felhívja a tagállamokat, hogy fontolják meg a legális munkavégzési forma ösztönzőinek javítását”. A képviselők szerint ez jelentheti az adómentes jövedelemalap növelését és a munkáltatók esetében a legális foglalkoztatásra vonatkozó, nem bér jellegű költségek csökkentését is. A szöveg arra ösztönzi a tagállamokat, „folytassák az adó- és társadalombiztosítási rendszer reformját, ezáltal csökkentve a munkaerőre nehezedő adóterheket”.
A képviselők úgy vélik, „a család működtetése önmagában családi vállalkozásnak felel meg, és meggondolandó lenne az atipikus családi munka elismerése és társadalombiztosítási rendszerbe történő integrációja”.
A folytatást olvassa el itt!