A múlt évben csaknem 936 ezer alkalmi munkavállalói könyv volt érvényben, ez több mint 500 ezerrel nagyobb darabszám mint 2006-ban - derül ki a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal most elkészített összesítéséből. Mindez részben annak köszönhető, hogy a könyvek néhány év óta nem csak a kiállítás évében használhatók, hanem folyamatosan. Az egyre több és célzottabb munkaügyi ellenőrzés is azt eredményezte, hogy többen kívánják legalizálni ilyen formában munkavállalásukat. Egyre többen váltják ki viszont a könyvet a munkaviszonyban állók közül. Ez arra utal, hogy sok munkahelyen a normál munkaviszonyt alakítják át a kedvezőbb járulékfizetést jelentő alkalmi foglalkoztatássá.
   
A bejelentett állandó munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntetik, majd a munkavállaló regisztráltatja magát álláskeresőként, álláskeresési járadékot, segélyt igényel illetve alkalmi munkavállalói könyvet vált ki és ezzel foglalkoztatják tovább. Az alkalmi munkavállalói könyvet csak a munkaügyi ellenőrzések esetén használják ezeken a munkahelyeken. Az ellenőrzéskor gyorsan beírva az adatokat, beragasztva a közteherjegyet próbálják meg legalizálni a foglalkoztatást. Azt állítják, hogy csak egy vagy két napja dolgoznak náluk ezek az alkalmi munkavállalók, miközben folyamatos munkát végeznek. 
   
Az alkalmi munkavállalói könyvek nagyszámú, nem az eredeti rendeltetés szerinti felhasználása miatt, a szaktárcánál dolgoznak e foglalkoztatási forma szabályainak módosítási javaslatán. Ezek szerint megszűnne az alkalmi munkavállalói könyv, az alkalmi jogviszonyt  a foglalkoztató az APEH  adatbázisába történő bejelentéssel legalizálná. Ez igazolná az alkalmi munkavállalással a nyugdíjellátáshoz és az álláskeresők járadékához az alkalmi munkával elérhető jogszerző időt is.
   
Így nem volna lehetőség arra, hogy az alkalmi munkavállalói könyv segítségével alkalmi jogviszonnyá alakítsák át a munkáltatók az egyébként szokásos munkarendben, akár éveken át foglalkoztatott dolgozóik normál munkaviszonyát. Akár az egy napos foglalkoztatás esetén is jelenteni kellene a foglalkoztatást az APEH adatbázisába, amelyből a munkaügyi felügyelők elektronikus úton informálódhatnak, ellenőrizhetnek. A foglalkoztatás kezdetekor kötelező bejelentést nem lehet manipulálni, azt vagy megteszi a foglalkoztató, vagy nem. 
   
Változna az alkalmi foglalkoztatásnál teljesítendő közteher mértéke is. Lesznek olyan munkáltatói kategóriák, ahol az általános járulék és adómértékekkel azonos közterhet kell fizetni. Itt az lesz a munkáltató előnye, hogy egy bejelentéssel, egy helyre történő, egyösszegű befizetéssel, azaz sokkal kevesebb adminisztrációval foglalkoztathatja az alkalmi munkavállalót. Azokban a foglalkoztatói körökben viszont, ahol célszerű ezzel az eszközzel is ösztönözni a  nagyobb arányú foglalkoztatást, a jelenlegihez hasonló, csökkentett közterheket kell teljesíteni. A közterhet nem közteherjeggyel, hanem az egyéb foglalkoztatói kötelezettségekhez hasonló módon kell majd befizetni. Jelenleg az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás jóval kisebb járulékfizetést jelent. A járulékot a  munkadíjhoz rendelt négy kategória szerint kell kiszámítani: az első kategória az 1.800-2.399 forintos napi munkadíjhoz 400 forintos napi közteherjegyet rendel, a negyedik szint, a 3.600-4.600 forintos munkadíjhoz 1.100 forintos közteherjegyet.