A PwC globális vezérigazgatói felmérése több szempontból vizsgálja a cégek felsővezetésének véleményét, problémáit. Globális szinten a megkérdezettek 89 százaléka szerint az egyik legfőbb feladata a vállalat vezetőjeként a szervezeten belüli munkaerő-menedzsment. A válaszadók 67 százaléka egyenesen úgy érzi, hogy ezen ügyek megoldásával tölti munkahelyén a legtöbb időt, észak-amerikai felsővezetők esetében ez az arány eléri a 85 százalékot. Ezzel egyidejűleg arról is beszámoltak, hogy más régiókhoz viszonyítva sokkal inkább meg kell küzdeniük a cégen belüli emberi folyamatokkal: 62 százalékuk számára ezek a belső folyamatok komoly akadályok, a globális átlagot tekintve ez átlagosan csak a válaszadók 32 százalékának jelent problémát.

A felmérés első alkalommal vizsgálta, hogy milyen fontos a cégvezetők szerint a munkaerő-menedzsment az üzleti stratégia megvalósításában. A megkérdezett 1150 cégvezető közel 50 százaléka szerint az emberi tényező kulcsfontosságú, és ezért az elfoglaltság és a középvezetők motivációjának hiánya a változtatásra olyan akadály, melyet csökkenteni kell. Hasonló arányban vélekednek arról is, hogy  hiányoznak a kollégák megfelelő menedzsment képességei és a vezető menedzserek tapasztalata egyaránt. Észak-Amerikában az egyik legjelentősebb probléma a különböző funkciók közötti együttműködés hiánya, míg Nyugat-Európában a juttatás-változások hatékony kommunikációja.

Ezek a megállapítások nem jelentenek újdonságot a humán erőforrás menedzserek, illetve a HR tanácsadással foglalkozó szakemberek számára. A megfelelő munkaerő felkutatása az adott pozíció betöltésére növeli a szervezet hatékonyságát és termelékenységét, mely akár számszerűsíthető is. „A vezetők csupán 43 százaléka hiszi azt, hogy HR osztálya készen áll a tehetségért folyó harc kihívásainak leküzdésére, pedig ez nem így van.”– állítja Szilágyi G. Andrea, a PricewaterhouseCoopers menedzsere. „A tendencia szerint, amikor a megfelelő képességek keresésére kerül sor, azokat a kollégákat a legnehezebb jelenleg megtalálni világszerte, akik technikai és üzleti tapasztalattal egyaránt rendelkeznek. Ezeket az elvárásokat követik az olyanok, mint például a megfelelő nemzetközi tapasztalat, a vezetői készség, a kreativitás és a kockázatkezelési képesség. Az ilyen keresés a HR-es kollégák számára is igen nagy kihívást jelent.” – tette hozzá Szilágyi G. Andrea.

Európában a vezetői készség, Ázsiában a kreativitás a kelendő

Vannak egyértelmű regionális különbségek a felmérés eredményében. Az ázsiai régióban például a legnehezebb olyan munkatársat találni, aki bátor változtatni, képes a változásokhoz gyorsan alkalmazkodni, illetve emellett kreatív és innovatív is. Ezzel szemben a közép-kelet európai üzleti vezetők sokkal nehezebbnek találják olyan munkatársak toborzását, akik képesek irányítani, képesek előre látni és megelőzni a kockázatokat, valamint rendelkeznek nemzetközi tapasztalattal. Ez azonban nem csupán az európai vezetők számára kihívás, hanem a latin-amerikai felsővezetők számára is.

A gazdasági fejlődés különböző szintjein elhelyezkedő gazdaságok különböző területeken hiányolnak bizonyos emberi képességeket. A közeljövőben gyors növekedés várható a vezetői képességek szükségletét tekintve Kína és India gyorsan fejlődő gazdaságaiban, miközben ezek a piacok átalakulnak termelő piacról sokkal inkább szolgáltatás-orientált modellé.

„Az elsődleges megoldást a képességek és a tehetség hiányának kiküszöbölésére a cégvezetők szerint még mindig a tréningek és a különböző fejlesztésekbe történő befektetés jelenti.” – osztja meg hazai tapasztalatait Szilágyi G. Andrea. „Hazánkban, Európában illetve Észak-Amerikában a vezetők szerint a toborzási és kiválasztási módszerek átalakítása mellett a meglévő munkaerő piaci adottságokhoz történő fejlesztése is megoldás lehet arra, hogy hatékonyabb legyen a HR menedzsment.”

Az ázsiai régióban ezzel szemben még mindig a legkedveltebb megoldás a minél szélesebb körű ismeretekkel rendelkező kollégák foglalkoztatására az outsourcing módszer alkalmazása, melynek során az ázsiai cégek outsourcing cégektől "veszik kölcsönbe" az olyan szakembereket, akik rendelkeznek az adott feladat vagy projekt elvégzéséhez szükséges tapasztalattal. Látható tehát, hogy az amerikai és az európai vállalatvezetők a meglévő munkaerő ismereteinek bővítésére helyezik a hangsúlyt, míg az ázsiaiak a külső megoldások alkalmazását veszik igénybe ennek érdekében.