© HVG

Igaz ugyan, hogy a 2005-ben beharangozott 5 éves adóreform egyetlen pontja sem valósult meg idáig, viszont az államháztartási hiány a felére csökkent – mondta a hvg.hu-nak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst&Young adószakértője. A jelenlegi 5,2 százalékos mérték már nem áll messze a 3 százalékos maastrichti kritériumtól, amelyet 2010-ig kell teljesítenie Magyarországnak – ez nyújthat szerinte némi vigaszt a meghiúsult adóreformért cserébe.

A három évvel ezelőtt törvényben meghirdetett adócsökkentési tervből - iparűzési adó megszüntetése, 29 helyett 26 százalékos tb-járulék, 18 százalékos szja-kulcs 1,9 millió forintos sávhatárig, 90 ezer forintos minimálbér - egyedül a jelenleg 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás eltörlése maradt napirenden, s hozzácsapták még a 2006-ban még átmeneti szándékkal bevezetett 4 százalékos különadó megszüntetésének ötlete.

Néhány hónap leforgása alatt azonban ez a javaslat is megkopott: ma már csak a 4 százalékos különadó mérséklésére van esély. A kormány február elején még biztos volt abban, hogy jól érzékelhető adócsökkentést fogadhat el: Gyurcsány Ferenc február 26-án a Magyar Tudományos Akadémián 3 opciót vázolt fel. Az első a miniszterelnök kedvenc járulékaira koncentráló változat volt, amely alapján az adóterhelés szintje 200-250 milliárd forinttal, vagyis a GDP 0,8 százalékával csökkenthető jövőre. A következő opció az szja-központú adóváltoztatás volt, mely 420 milliárd forint adómegtakarítást hozna jelentős adóátrendezés mellett, s a foglalkozatásra sem volna hatása. A harmadik változat az úgynevezett bérbruttósításra épül és 250-300 milliárd forint adómegtakarítással jár, miközben a foglalkoztatást csökkenti, és inflációs hatása van. Áprilisra törvényi normaszöveget, május-júniusra a parlament elé vihető törvényjavaslatot kellett volna készíteni ahhoz, hogy az adóváltoztatások 2009-ben bevezethetők legyenek.

"Internetadó": lesz vagy sem?

Már csak az MSZP támogatja a nemrégiben a kulturális tárca által előterjesztett "internetadóról", valójában kulturális járulékról szóló javaslatot. Az internet szolgáltatás árbevétele után 0,8 százalék kulturális járulékot kellene fizetniük a szolgáltatóknak. A szakmai szervezetek lobbija eredményeként a gazdasági tárca szakállamtitkára, Bóna Ákos április 21-ére szakmai egyeztetést hívott össze. A kulturális járulék kiterjesztésétől azt remélte a kormány, hogy a Nemzeti Kulturális Alap költségvetése évi nyolcmilliárdról tízmilliárd forintra emelkedik.

A márciusi népszavazás azonban keresztül húzta a számításokat, ugyanis az eltörölt napi-, vizit-, s tandíjjal kieső 100 milliárdos költségvetési bevétel mellett emelkedtek az állampapírok hozamai – ez a pénzügyminisztérium szerint kedvezőtlenül befolyásolta az államháztartás egyensúlyát, a mozgástér lényegesen kisebb lett a februárban kalkulált 200-250 milliárd forintnál. Ezzel indokolják azt is, hogy minimálisra csökkent a különadó eltörlését is tartalmazó – Gyurcsány által favorizált - járulékfókuszú csökkentési csomag realitása. Arra tehát alig maradt sansz, hogy az egészségügyi hozzájárulást (eho) két lépésben - 2009-ben és 2010-ben - megszüntessék, illetve az szja sávhatárát 1,7 -ről 1,9 millió forintra emeljék.

A magyarázat azonban nehezen értelmezhető, legalábbis László Csaba szerint. A népszavazás eredményeként kieső alig 100 milliárd forint semmiképp nem lett volna elég arra, hogy pótolja a különadóból befolyó 180 milliárd forint mellett a további járulékcsökkentést, ebből az eho éves szinten mindössze 113 milliárd forintra rúg - mondja a KPMG adópartnere.

Az egykori pénzügyminiszter úgy véli, a magyarországi cégek versenyképességének javításához mindenképp szükséges volna a különadó eltörlése és a munkáltatói járulékok csökkentése. Ezek a bevételek, mint mondta, az állami kiadások mérséklésével, 2-3 százalékos áfaemeléssel, valamint az értékalapú ingatlanadó bevezetésével egyszerűen kompenzálhatóak lennének.

Vámosi-Nagy Szabolcs szerint kevésbé a kieső bevételek pótlása jelenti az adócsökkentés akadályát, sokkal inkább az, hogy a társasági, és az iparűzési adó beszedésével összesen 1100 milliárd forint folyik az államkasszába, ami épp fedezi a jelenlegi államadósság kamatterheit. Ezt az összeget előteremteni jóval nagyobb kihívás, mint a népszavazással eltörölt díjak együttesét. 

Adócsökkentésre márpedig szükség van – vélik egybehangzóan a szakértők.  Csakúgy, mint a szociális juttatások megkurtítására, belőlük ugyanis kevesebb is elég lenne, ha hatékonyan használnák fel. Az államkasszát terhelő juttatások - mint a gyes, gyed, családi pótlék - mértékét azért is volna célszerű felülvizsgálni, mert nálunk háromszor olyan magasak, mint az unióban és pont kétszerese annak, ami a térségünk uniós államaiban jár ilyen jogcímen – mutatott rá Vámosi-Nagy.

Sem ez, sem a három korábbi adóreform-javaslat nem volt témája a tegnapi ötpárti egyeztetésnek, ahol az MDF, az MSZP, az SZDSZ, a KDNP és a Fidesz képviselői is egyetértettek abban, hogy a következő éveknek az adócsökkentésről kell szólniuk. Az örökösödési adó eltörlésében volt a legnagyobb egyetértés a parlamenti pártok között. Ez alapján az örökölt hagyaték egy bizonyos közeli hozzátartozói körben, meghatározott, átlagos vagyonnagyság erejéig lenne mentes az örökösödési illeték alól. Emellett szó volt az örökösödési illeték átalakításáról úgy, hogy a kedvezmények bizonyos rokonsági foknál, bizonyos vagyoni értékig járnának, akár egy sávos rendszerben is. Alacsonyabb sávban nagyobb kedvezmény, akár mentesség is járna, míg magasabb sávban nem lenne kedvezmény.

Ezzel a sávos megoldással Vámosi-Nagy Szabolcs szerint egyet lehet érteni, azonban az egyeztetésen szintén tárgyalt adóamnesztiával nem, mivel így csak azok járnának jól, akiknek eltitkolt jövedelmük után kevesebb adót kellene fizetniük. Hasonlóképp vitatja a KDNP kezdeményezésére még ősszel napvilágot látott, az egyeztetésen újból elhangzott családi jövedelemadóról szóló javaslat létjogosultságát. A jelenlegi adózási rendszert ugyanis bonyolítaná, ha a családban a keresők jövedelme összeadódna és azután együtt adózna a család. Ez az újítás tehát ellentmondana az adórendszer egyszerűsítési törekvéseinek, nem új adónemek bevezetésére, hanem legalább 10 adónem - köztük a szakképzési hozzáárulás, innovációs járulék - megszüntetésére lenne szükség. A Pénzügyminisztérium szerint csak az év második felére derülhet ki, hogy mekkora mozgástér marad adócsökkentésre.