Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2008. április. 09. 14:25
hvg.hu
Utolsó frissítés: 2008. április. 09. 14:15
Vállalkozás
Harminc százalékkal több lett a végelszámolási eljárás
Az idei év első negyedében 2007 hasonló időszakához képest 21 százalékkal nőtt a cégek fizetésképtelenségi mutatója és 30 százalékkal több lett a végelszámolási eljárás. A leginkább kockázatos iparágaknak továbbra is az építőipar valamint a kis- és nagykereskedelem minősülnek.
Coface előrejelzése szerint erre az évre sem várható lényeges javulás. Az idén a sertés- és baromfitenyésztést kiszolgáló takarmányértékesítés, továbbá az élelmiszer-feldolgozó ipart érdemes fokozott figyelemmel kísérni. Kockázatos terület a fémfeldolgozás, és az élelmiszer-ipari kiskereskedelmi beszállítás is.
A közel harminc százalékkal megnövekedett végelszámolásoknak száma több oka is lehet. Az ilyen eljárás egyszerűbb, mert a cég saját könyvelőjét vagy ügyvezetőjét is megbízhatja az eljárás lebonyolításával, nincs szükség külső szakértő bevonására. Előszeretettel választják ezt az eljárást azért is, mert ha a cégnek adósságai vannak, a tulajdonosnak lehetősége van a cégvagyon kimentésére. Gyakori az a tény, hogy a hitelező figyelmét elkerüli az információ, hogy végelszámolást indított az adott cég maga ellen vagy csak akkor jut a tudomására, amikorra a vagyon eltűnt, és az eljárás átfordul felszámolásba. A felszámolási eljárások pedig 14 százalékkal nőtt meg.
Továbbra is rendkívül alacsony az „igazi csődeljárásoknak” a száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Sajnálatos, hogy idehaza a fizetésképtelenség a gyakorlatban valójában a vagyon eltűnését jelenti. A csődvédelem hatékony eszköz lehetne, ha élnének vele a hazai cégek, de évente a több ezer felszámolási eljárás mellett csak néhány csődeljárás indul, és számuk az elmúlt években folyamatosan csökken. 2008 első három hónapjában sajnálatos módon csak 2 ilyen eljárás indult Magyarországon, jóval kevesebb, mint 2007 első negyedévében.
Nem véletlen a felszámolás korábbi „népszerűsége” sem, hiszen a törvényi szabályozást korábban mind a hitelezők, mind az adósok kihasználták. A hitelezőknek amolyan „végső fenyegetésként” volt a kezükben felszámolás elindítása, míg az adósokat ennél jobban védte, hogy csak nem vitatott követelések esetében lehetett felszámolást indítani, így ezt a kiskaput sokan ki is használták. Ám a jogszabály módosult, így abban is, hogy a lejárt követelést csak a hitelezőtől érkező fizetési felszólítás előtt lehet vitatni, utána semmiképp. Ennek hátulütője lehet, hogy a vitatás és egyezkedés kiiktatatása a felszámolások megugrását eredményezheti, így bár a cégbíróságok munkáját nagyban segítette a változtatás, a cégek közötti kapcsolatban nem biztos, hogy eredményre vezet.
A cégek száma, már megszokott módon, annak ellenére is növekedett, hogy eddig nem látott módon szűntek meg a cégek Magyarországon. Ennek az oka sajnos nem a gazdaság élénkülése. Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a módosított csődtörvény szerint már csak a csődeljárások és a felszámolási eljárások tartoznak hivatalosan a fizetésképtelenségi eljárások körébe. Hazánkban viszont még mindig nagyon sok az olyan végelszámolás, amely későbbiekben felszámolási eljárássá változik, vagy amelynek egyértelműen a cég fizetésképtelensége az oka. Ezért a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.
Mindezek alapján joggal kijelenthetjük, hogy a hazai fizetőképességi helyzet továbbá romlik. A Coface előrejelzése szerint 2008-ban a helyzet nem fog javulni. – véli Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 30 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 17 százalékát építőipari cégek ellen indították az év első három hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodási, a turisztikában, valamint a számítástechnikai tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, valamint a textil- és az építőipar áll az első három helyen, de az azt követő takarítás, fuvarozás, papíripar és fémipar értéke is az országos átlag fellett található. Az első negyedévi eljárások iparági részaránya nem követi az iparágakban bejegyzett cégek számát. Jellegzetes eltéréseket – a biztonsági tevékenységet folytató vállalatoknál (eljárások 1,87%-a, összesen bejegyzett cégek 0,98%-a), az építőiparban (eljárások 16,73%-a, összesen bejegyzett cégek 9,57%-a), valamint a textiliparban (eljárások 0,77%-a, összesen bejegyzett cégek 1,24%-a) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – egészségügyi tevékenységet végző vállalatok (eljárások 1,24%, de a bejegyzett hazai cégek 3,43%), valamint – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 5,37%, de a bejegyzett hazai cégek 13,45%) teljesített a legjobban.
Jelentős növekedést tapasztalhattunk a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalatoknál (+43,39%). Az alacsony bázisérték miatt olyan területeken tapasztalhattuk még a fizetésképtelenségi eljárások legnagyobb relatív növekedését, mint pl. az egészségügy (+43,39%), a oktatás (+41,61%). Ugyanakkor figyelembe véve, hogy például az oktatást végző cégeknél - a relatív növekedés ellenére – az összesen csak728 eljárásról, azaz az összes eljárás 1,32%-áról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére szó sincs iparági válságról.
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2008. első negyedévében a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Szabolcs-Szatmár-Bereg valamint Pest megyében folytatták. Budapesten az eljárások 31,84%-át, Szabolcsban pedig 11%-át indították. Érdemes megjegyezni, hogy az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40%-át is a fővárosban regisztrálták.
Figyelembe véve az adott megyékben bejegyzett vállalatok, és a fizetésképtelenségi eljárások számát kiderül, hogy a bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Szabolcs-Szatmár-Beregben volt a legmagasabb 2008 első negyedévben, 4,01%., majd ezt követi Jász-NagyKun-Szolnok megye (2,06%), Nógrád megye (1,90%). Szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta a legnagyobb negatív eltérést ez előző évhez képest: a csődhányad relatív növekedése +183,42% volt. Úgy szintén látványos romlást mutat Baranya. Tekintettel arra, hogy például Baranya megyében - a relatív növekedés ellenére – összesen csak 236 eljárásról, azaz az összes eljárás 4,36%-áról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére szó sincs térségbeli válságról, ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Berg megyében magasabb a fizetési kockázatot vállalnak a vállalatok.
Az első negyedévi eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Szabolcs-Szatmár megyében tapasztaltunk. (eljárások 11,05%-a, összesen bejegyzett cégek 3,08%-a) Jász-Nagykun-Szolnok megyében (eljárások 2,05%-a, összesen bejegyzett cégek 3,78%-a),valamint Baranya megyében (eljárások 4,31%-a, összesen bejegyzett cégek 3,41%-a) regisztrált a Coface.
Ebben az összehasonlításban Pest (eljárások 8,73%, de a bejegyzett hazai cége 12,92%), valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye (eljárások 2,68%, de a bejegyzett hazai cége 4,13%) teljesített a legjobban, mivel az származott innen az első negyedévben.
A 19 megye és Budapest közül csupán egy térségnek (Borsod-Abaúj-Zemplén megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani. A nemfizetés morális vetülete a körbetartozási vita miatt semlegessé vált, ma már nem szégyen a nemfizetés, csak a körbetartozásra kell hivatkozni, amely érvet mindenki elfogad. Miközben évek óta ezzel küszködik a magyar gazdaság kevés életképes javaslat születik a gondok gyökerét képező körbetartozások enyhítésére. A vállalkozások jövője továbbra sem rózsás: az ország makrogazdasági problémáival, a gazdasági növekedés lassulásával ma már a korábban jól teljesítő gazdasági szektorok képviselőinek is szembe kell nézni. .
A kockázatkezelési kérdésekben nem gondolkodnak előre a magyar vállalatok.
Magyarországon a társaságok legtöbbjének nincs átgondolt kockázatkezelési stratégiája, hiányzik a tudatos gondolkodásmód. Sok cég azért nem lép fel időben partnerével szemben, mert fél attól, hogy ha ezt megteszi, nem kap a jövőben megrendelést, ami esetlegesen egzisztenciális gondokat okozhat nála. Megoldást kíván az is, hogy a vállalkozások túlnyomó többségénél nem alakultak ki a megfelelő követelésmenedzsment-szabályok, a követelések nyilvántartását, behajtását gyakran a cég vezetője, a pénzügyi vezető vagy éppen a könyvelő végzi - ez azon túl, hogy értékes időt vesz el, nem is túl hatékony. De az igazi kockázatkezelés a partnerkapcsolat létrejötte előtt, a vevők leinformálásával indul.
A legtöbb Coface-hoz beérkező behajtási ügy elkerülhető lett volna megfelelő vevőminősítéssel. Sajnálatos, hogy a magyar vállalkozások alig 2 százaléka vásárol céginformációt, akár csak egyetlen vevőjéről is. Ilyen szolgáltatásokat a legtöbb esetben csak a nagyobb vállalatok vesznek igénybe, ugyanis ezen körben kialakult kockázatkezelési eljárásokkal rendelkeznek. Ellenben a kisebb cégek vezetői között sokan úgy vélik, hogy tisztában vannak vevőik pénzügyi helyzetével – mondja Dercze. Ezért a cégvezetők gyakran feleslegesnek tarják a nyilvánosan elérhető adatokból való releváns következtetések levonásának lehetőségét. A szakember fontosnak tartja, hogy a vállalatok ezeken a beidegzett szokásokon hamar változtassanak, mert a gazdaság szereplőinek fizetőképessége romlik– hívja fel a figyelmet Dercze Zoltán.
A közel harminc százalékkal megnövekedett végelszámolásoknak száma több oka is lehet. Az ilyen eljárás egyszerűbb, mert a cég saját könyvelőjét vagy ügyvezetőjét is megbízhatja az eljárás lebonyolításával, nincs szükség külső szakértő bevonására. Előszeretettel választják ezt az eljárást azért is, mert ha a cégnek adósságai vannak, a tulajdonosnak lehetősége van a cégvagyon kimentésére. Gyakori az a tény, hogy a hitelező figyelmét elkerüli az információ, hogy végelszámolást indított az adott cég maga ellen vagy csak akkor jut a tudomására, amikorra a vagyon eltűnt, és az eljárás átfordul felszámolásba. A felszámolási eljárások pedig 14 százalékkal nőtt meg.
Továbbra is rendkívül alacsony az „igazi csődeljárásoknak” a száma, amelyek a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányulnak. Sajnálatos, hogy idehaza a fizetésképtelenség a gyakorlatban valójában a vagyon eltűnését jelenti. A csődvédelem hatékony eszköz lehetne, ha élnének vele a hazai cégek, de évente a több ezer felszámolási eljárás mellett csak néhány csődeljárás indul, és számuk az elmúlt években folyamatosan csökken. 2008 első három hónapjában sajnálatos módon csak 2 ilyen eljárás indult Magyarországon, jóval kevesebb, mint 2007 első negyedévében.
Nem véletlen a felszámolás korábbi „népszerűsége” sem, hiszen a törvényi szabályozást korábban mind a hitelezők, mind az adósok kihasználták. A hitelezőknek amolyan „végső fenyegetésként” volt a kezükben felszámolás elindítása, míg az adósokat ennél jobban védte, hogy csak nem vitatott követelések esetében lehetett felszámolást indítani, így ezt a kiskaput sokan ki is használták. Ám a jogszabály módosult, így abban is, hogy a lejárt követelést csak a hitelezőtől érkező fizetési felszólítás előtt lehet vitatni, utána semmiképp. Ennek hátulütője lehet, hogy a vitatás és egyezkedés kiiktatatása a felszámolások megugrását eredményezheti, így bár a cégbíróságok munkáját nagyban segítette a változtatás, a cégek közötti kapcsolatban nem biztos, hogy eredményre vezet.
A cégek száma, már megszokott módon, annak ellenére is növekedett, hogy eddig nem látott módon szűntek meg a cégek Magyarországon. Ennek az oka sajnos nem a gazdaság élénkülése. Az adatok vizsgálatánál figyelembe kell venni, hogy a módosított csődtörvény szerint már csak a csődeljárások és a felszámolási eljárások tartoznak hivatalosan a fizetésképtelenségi eljárások körébe. Hazánkban viszont még mindig nagyon sok az olyan végelszámolás, amely későbbiekben felszámolási eljárássá változik, vagy amelynek egyértelműen a cég fizetésképtelensége az oka. Ezért a Coface az összes eljárást bevonja a hazai fizetésképtelenségi tendencia mutatójába.
Mindezek alapján joggal kijelenthetjük, hogy a hazai fizetőképességi helyzet továbbá romlik. A Coface előrejelzése szerint 2008-ban a helyzet nem fog javulni. – véli Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója. A fizetésképtelenségi eljárások ágazati számát vizsgálva kiderül: a legtöbb fizetésképtelenségi eljárásban továbbra is az építőipari és kis-, illetve nagykereskedelmi cég érintett, az összes hazai fizetésképtelenségi eljárás 30 százalékát kereskedelmi vállalkozások, további 17 százalékát építőipari cégek ellen indították az év első három hónapjában. Ezek mellett az eljárás alá vontak között az ingatlangazdálkodási, a turisztikában, valamint a számítástechnikai tevékenységet folytató vállalkozások vannak nagy számban.
A kockázatosságot reálisan tükröző fizetésképtelenségi hányadot tekintve a biztonsági tevékenységet folytató cégek, valamint a textil- és az építőipar áll az első három helyen, de az azt követő takarítás, fuvarozás, papíripar és fémipar értéke is az országos átlag fellett található. Az első negyedévi eljárások iparági részaránya nem követi az iparágakban bejegyzett cégek számát. Jellegzetes eltéréseket – a biztonsági tevékenységet folytató vállalatoknál (eljárások 1,87%-a, összesen bejegyzett cégek 0,98%-a), az építőiparban (eljárások 16,73%-a, összesen bejegyzett cégek 9,57%-a), valamint a textiliparban (eljárások 0,77%-a, összesen bejegyzett cégek 1,24%-a) regisztrált a Coface. Ebben az összehasonlításban – egészségügyi tevékenységet végző vállalatok (eljárások 1,24%, de a bejegyzett hazai cégek 3,43%), valamint – az ingatlangazdálkodási ágazat (eljárások 5,37%, de a bejegyzett hazai cégek 13,45%) teljesített a legjobban.
Jelentős növekedést tapasztalhattunk a kiskereskedelmi tevékenységet végző vállalatoknál (+43,39%). Az alacsony bázisérték miatt olyan területeken tapasztalhattuk még a fizetésképtelenségi eljárások legnagyobb relatív növekedését, mint pl. az egészségügy (+43,39%), a oktatás (+41,61%). Ugyanakkor figyelembe véve, hogy például az oktatást végző cégeknél - a relatív növekedés ellenére – az összesen csak728 eljárásról, azaz az összes eljárás 1,32%-áról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére szó sincs iparági válságról.
A földrajzi eloszlást vizsgálva kiderül, hogy 2008. első negyedévében a legtöbb eljárást természetesen a fővárosban, Szabolcs-Szatmár-Bereg valamint Pest megyében folytatták. Budapesten az eljárások 31,84%-át, Szabolcsban pedig 11%-át indították. Érdemes megjegyezni, hogy az eljárások százalékos megoszlásához hasonlóan a hazai vállalkozások 40%-át is a fővárosban regisztrálták.
Figyelembe véve az adott megyékben bejegyzett vállalatok, és a fizetésképtelenségi eljárások számát kiderül, hogy a bejegyzett cégek számára vetített csődhányad Szabolcs-Szatmár-Beregben volt a legmagasabb 2008 első negyedévben, 4,01%., majd ezt követi Jász-NagyKun-Szolnok megye (2,06%), Nógrád megye (1,90%). Szintén Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta a legnagyobb negatív eltérést ez előző évhez képest: a csődhányad relatív növekedése +183,42% volt. Úgy szintén látványos romlást mutat Baranya. Tekintettel arra, hogy például Baranya megyében - a relatív növekedés ellenére – összesen csak 236 eljárásról, azaz az összes eljárás 4,36%-áról beszélünk, látható, hogy a magas relatív növekedés ellenére szó sincs térségbeli válságról, ezzel szemben Szabolcs-Szatmár-Berg megyében magasabb a fizetési kockázatot vállalnak a vállalatok.
Az első negyedévi eljárások megyei részarányát vizsgálva a megyékben bejegyzett cégek számával, markáns eltéréseket Szabolcs-Szatmár megyében tapasztaltunk. (eljárások 11,05%-a, összesen bejegyzett cégek 3,08%-a) Jász-Nagykun-Szolnok megyében (eljárások 2,05%-a, összesen bejegyzett cégek 3,78%-a),valamint Baranya megyében (eljárások 4,31%-a, összesen bejegyzett cégek 3,41%-a) regisztrált a Coface.
Ebben az összehasonlításban Pest (eljárások 8,73%, de a bejegyzett hazai cége 12,92%), valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye (eljárások 2,68%, de a bejegyzett hazai cége 4,13%) teljesített a legjobban, mivel az származott innen az első negyedévben.
A 19 megye és Budapest közül csupán egy térségnek (Borsod-Abaúj-Zemplén megyének) sikerült fizetési kockázatán javítani. A nemfizetés morális vetülete a körbetartozási vita miatt semlegessé vált, ma már nem szégyen a nemfizetés, csak a körbetartozásra kell hivatkozni, amely érvet mindenki elfogad. Miközben évek óta ezzel küszködik a magyar gazdaság kevés életképes javaslat születik a gondok gyökerét képező körbetartozások enyhítésére. A vállalkozások jövője továbbra sem rózsás: az ország makrogazdasági problémáival, a gazdasági növekedés lassulásával ma már a korábban jól teljesítő gazdasági szektorok képviselőinek is szembe kell nézni. .
A kockázatkezelési kérdésekben nem gondolkodnak előre a magyar vállalatok.
Magyarországon a társaságok legtöbbjének nincs átgondolt kockázatkezelési stratégiája, hiányzik a tudatos gondolkodásmód. Sok cég azért nem lép fel időben partnerével szemben, mert fél attól, hogy ha ezt megteszi, nem kap a jövőben megrendelést, ami esetlegesen egzisztenciális gondokat okozhat nála. Megoldást kíván az is, hogy a vállalkozások túlnyomó többségénél nem alakultak ki a megfelelő követelésmenedzsment-szabályok, a követelések nyilvántartását, behajtását gyakran a cég vezetője, a pénzügyi vezető vagy éppen a könyvelő végzi - ez azon túl, hogy értékes időt vesz el, nem is túl hatékony. De az igazi kockázatkezelés a partnerkapcsolat létrejötte előtt, a vevők leinformálásával indul.
A legtöbb Coface-hoz beérkező behajtási ügy elkerülhető lett volna megfelelő vevőminősítéssel. Sajnálatos, hogy a magyar vállalkozások alig 2 százaléka vásárol céginformációt, akár csak egyetlen vevőjéről is. Ilyen szolgáltatásokat a legtöbb esetben csak a nagyobb vállalatok vesznek igénybe, ugyanis ezen körben kialakult kockázatkezelési eljárásokkal rendelkeznek. Ellenben a kisebb cégek vezetői között sokan úgy vélik, hogy tisztában vannak vevőik pénzügyi helyzetével – mondja Dercze. Ezért a cégvezetők gyakran feleslegesnek tarják a nyilvánosan elérhető adatokból való releváns következtetések levonásának lehetőségét. A szakember fontosnak tartja, hogy a vállalatok ezeken a beidegzett szokásokon hamar változtassanak, mert a gazdaság szereplőinek fizetőképessége romlik– hívja fel a figyelmet Dercze Zoltán.
