A svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon mutatta be 11. Globális Vezérigazgatói Felmérésének eredményeit a PricewaterhouseCoopers. A felmérés tizenegy éves történetében a vezetők idén jelölték meg először veszélyforrásként a potenciális gazdasági visszaesést. 2003 óta most rendült meg  először a vállalatvezetők optimizmusa cégük növekedési kilátásait illetően.

„A jelzálogpiaci válság és a nyugati gazdaságok lendületének lassulása világszerte megosztotta a vállalatvezetői optimizmust” – hangsúlyozta Samuel A. DiPiazza, a PricewaterhouseCoopers globális vezérigazgatója. „Az a potenciális lehetőség, hogy a gazdasági visszaesés recesszióba csaphat át fenyegető veszélyként lebeg a vállalatvezetők feje fölött az érett gazdaságokban, így az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában. A feltörekvő gazdaságokban viszont továbbra is optimisták a cégvezetők, talán azért, mert egy évtizede mást sem tapasztaltak, mint gyors növekedést.”

Összességében Észak-Amerikában csökkent leginkább az üzleti kilátásokba vetett optimizmus: a tavalyi 53 százalékhoz képest a cégvezetőknek csupán 35 százaléka volt „nagyon optimista” cégük növekedését illetően, ez több mint egyharmados csökkenést jelent. A bizakodó vállalatvezetők aránya Nyugat-Európában 44 százalék, ami 8 százalékkal kevesebb, mint tavaly. Ezzel szemben az ázsiai és csendes-óceáni térség, Latin-Amerika és Közép-Kelet-Európa dinamikusan fejlődő gazdaságaiban a vezetői optimizmus erősödött és mindegyik régióban 55% körüli szintet ért el. Nagyfokú optimizmus Kínában és Indiában volt tapasztalható. E két országban a cégvezetők 73, illetve 90 százaléka vallotta magát „nagyon optimistának” a következő év kilátásaival kapcsolatban.

A korábbi években a terrorizmus és a világméretű járványok veszélye is jelentős kockázati tényezőként merült fel, de a mostani felmérésben a válaszadók csupán 31, illetve 28 százaléka említette ezeket. A többi kockázati tényező – többek között az energiaellátás, a globális éghajlati változás, a terrorizmus – a korábbiakhoz képest kevésbé veszélyezteti a vállalatokat.

Hiányzó szakértelem és túlszabályozottság 

A vezetők az őket körülvevő sok-sok probléma közepette világosan látják, hogy cégük sikeres működése a szakmai, kereskedelmi és vezetői készségek megfelelő egyensúlyán múlik. A vállalatvezetők véleménye szerint cégük számára a legnagyobb nehézséget a komplex szakmai és üzleti jártassággal, nemzetközi szakmai tapasztalattal és vezetői készségekkel rendelkező szakemberek megtalálása jelenti. Mindez tovább élezi a harcot a magasan kvalifikált munkavállalókért. A szakképzettség hiányát az ázsiai és csendes-óceáni térség vezetői látják a legsúlyosabbnak, annak ellenére, hogy a régió országaiban jelentős a munkaképes korú lakosság száma. Ebben a térségben voltak a legtöbben azok a vezetők, akik szerint cégüknek változtatnia kell jelenlegi humán erőforrás politikáján.

Sok gondot okoz a Bár a cégvezetők a túlszabályozottságot továbbra is a három legfontosabb kockázati tényező közé sorolják, az idei felmérés szerint csökkent a jelentősége. A tavalyi 73 százalékkal szemben a válaszadóknak csak 59%-a említette a túlszabályozottságot mint veszélyforrást. A cégvezetők szerint a munkaügyi jogszabályok, az adózási rendszer és az oktatás azok a főbb területek, ahol kormányzati intézkedésekkel javulás érhető el. A vezetők több mint fele szerint a kormányoknak elő kellene segíteniük az adó- és más szabályzó rendszerek konvergenciáját. Csupán 5 százalék vélte úgy, hogy javításra szorul a tőzsdén korábban nem jegyzett cégek első részvénykibocsátásának és a részvények tőzsdei forgalmazásának szabályozása.

A globális felmelegedés, mint kezelendő probléma

Bár a globális felmelegedésről szóló vita a figyelem középpontjában áll, a megkérdezettek csupán 34 százaléka említette a klímaváltozást veszélyforrásként (szemben a tavalyi 40 százalékkal). A válaszadóknak csak 37 százaléka jelezte, hogy cégük jelentős forrásokat áldoz a klímaváltozással járó veszélyek és lehetőségek azonosítására. Ezzel szemben a vezetők négyötöde a kormányoktól várja az erőteljesebb fellépést a károsanyag-kibocsátás megfékezése érdekében. (Ez a vélemény szöges ellentétben áll a cégvezetők túlszabályozottság fölötti aggodalmával.) Az erőteljesebb kormányzati beavatkozás mellett az ázsiai és csendes-óceáni térségben érveltek a legtöbben (90 százalék), a legkevesebben pedig az észak-amerikai régióban (64 százalék). A vállalatvezetők az éghajlati változás hatásainak enyhítése érdekében tett kollektív erőfeszítéseket is támogatják. A válaszadók 73 százaléka szerint a cégeknek és partnereiknek ágazati szinten kell együttműködniük a klímaváltozás enyhítése érdekében.

A világgazdaság alakulásával kapcsolatos várakozások szintén kihatnak a vállalatvezetők jövő évi terveire. Egyre többen vélik úgy, hogy cégük rövid távú növekedése inkább a meglévő piacok jobb kihasználásától, illetve új termékek bevezetésétől várható, mint a fúzióktól, felvásárlásoktól és földrajzi terjeszkedéstől. A hálózati együttműködés, ha nem is alkalmazható minden körülmények között, a sikeres cégek számára egyre fontosabb stratégia. Az elmúlt évhez hasonlóan a cégvezetők a bővülést elsősorban saját erőből kívánják finanszírozni, nem pedig külső pénz- vagy tőkepiaci források bevonásával.

Élénkülő fúziós és felvásárlási tevékenység

A cégvezetők 24 százaléka jelezte, hogy cégük az elmúlt egy év során legalább egy határokon átnyúló vállalati fúziót vagy felvásárlást hajtott végre, 31 százalék pedig a következő egy évben tervez ilyen tranzakciót. A fúziók és felvásárlások piaca a nyugat-európai régióban a legdinamikusabb. A legkeresettebb célterületek Ázsia, Nyugat-Európa, Kelet-Európa és Észak-Amerika.

Idén az ázsiai és csendes-óceáni régióban várható a legnagyobb érdeklődés a fúziók és felvásárlások iránt – abban a térségben, ahol a cégvezetők a legoptimistábbak. Emellett a térség vállalatai egyre inkább a felvásárlói oldalon jelentkeznek, nem pedig akvizíciós célpontként. Az ázsiai és csendes-óceáni térség vállalatvezetői saját régiójukon belül és azon kívül is terveznek fúziós és felvásárlási tranzakciókat. Tavaly a térség vezetőinek csupán 23%-a bonyolított le legalább egy határokon átnyúló tranzakciót, de 34 százalék tervez ilyen ügyletet az elkövetkező évben - ez az arány világviszonylatban itt a legmagasabb. A következő egy évben fúziós vagy felvásárlási tranzakciót tervező ázsiai és csendes-óceáni térségi vállalatvezetők 25 százaléka Nyugat-Európát célozta meg, 31százalék esetében a tranzakció észak-amerikai, 73 százaléknál pedig ázsiai cégre irányul.

A fúziók és felvásárlások legfőbb akadályát a kulturális és pénzügyi kérdések jelentik. Ezen kívül a korábbinál több vezető szerint jelent visszatartó erőt az esetleges politikai beavatkozás, vagy szembefordulás a helyi piacokon fellépő külföldiekkel.