HVG

Alighanem muszáj lesz kifehérítenie legalább jövedelmei egy részét annak az ország nyugati határszélén lakó fiatalembernek, aki már a harmincat súrolja, eddig mégis csupán hat hónapnyi biztosítási időt gyűjtött össze. Munkanélküli sosem volt, a határ két oldalán adódó munkákból a legszükségesebbeket mindig meg tudta vásárolni gyesen lévő feleségének és a gyermekének. Családtagjai eddig is biztosítottak voltak, de nem esett kétségbe a férfi sem, ha orvosra szorult. Papíron ugyanis dolgozó édesanyja eltartottja volt, s így nyugodt szívvel ment a rendelőbe vagy a kórházba. Áprilistól vége az ilyen, országosan elterjedt játéknak: a nagykorú eltartott közeli hozzátartozók után is kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Ez a teher más nem biztosítottak és az egészségügyi szolgáltatásra szolidaritási alapon sem jogosultak számára tavaly szeptembertől kötelező.

Vannak azonban kivételek is. A középiskolások közt is jócskán akadnak, akik már elmúltak 18 évesek. A gimnáziumokból, szakképzőkből kikerülők sem pottyannak ki azonnal a rendszerből, egy múlt heti kormánydöntés szerint az elhelyezkedés, illetve az egyetemi tanulmányok megkezdése előtt, a nyári hónapokra nem kell járulékot fizetniük. Tanulói jogviszonyuk középfokú tanulmányaik befejezését követően október 31-éig tart, további 45 napig pedig passzív jogon ingyenesen vehetik igénybe az orvosi ellátást, ugyanúgy, mintha bármely más okból szűnt volna meg a biztosításuk. A középiskolásokhoz hasonlóan továbbra is biztosítottnak minősülő egyetemistáknál, főiskolásoknál alapesetben a záróvizsga-időszak utolsó napjától ketyeg a 45 nap.

Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen tanintézménybe jár a diák. A biztosítás, illetve a járulékmentesség feltétele, hogy nappali tagozaton tanuljon. Ez néha csalóka, mert vannak egyetemek, főiskolák, amelyek egyes szakjai, bár nappal folyik az oktatás, estinek számítanak. Erre és a levelezőre azonban a nemrég módosított felsőoktatási törvény szerint most már a részidős képzés a megfelelő kifejezés, míg a nappali helyett újabban teljes idejűt kell mondani. A lényeg, hogy az utóbbiak után akkor sem kell fizetni, ha tanulmányaikat átmenetileg szüneteltetik, amennyiben költségtérítéses képzésben vesznek részt, vagy iskolájukon keresztül hosszabb-rövidebb ideig külföldi egyetemen tanulnak.

Más a helyzet, ha valaki eleve külföldi - akár egy másik uniós állambeli - középiskolába, egyetemre jelentkezik. Ha középiskolás és nem töltötte be a 18. életévét, itthoni egészségügyi ellátásáért elegendő, hogy magyarországi lakóhelye legyen, járulékot nem kell fizetnie. Kell viszont például akkor, ha elmúlt már 18, és nem vették fel egyetemre, de nem dolgozik, hanem mondjuk nyelvet tanul (akár itthon, akár külföldön), vagy eleve külföldi felsőfokú tanintézménybe iratkozott be. Ilyen esetekben akkor sem árt befizetni a járulékot, ha egy másik uniós tagállamban tanulnak, és korábban kiváltották az uniós egészségügyi kártyát. Utóbbit ugyanis azon az alapon kapták, hogy eltartottként biztosítottak voltak, viszont ezt április 1-jétől elveszítették. Ha azonban megfizetik a szolgáltatási járulékot, uniós egészségügyi kártyára is jogosultak lesznek. Külön fizetés nélkül kaphatnak viszont egészségügyi ellátást azok a Magyarországon tanuló külföldi diákok, akiknek nemzetközi szerződés vagy az oktatási miniszter által adományozott ösztöndíj alapján van tanulói, hallgatói jogviszonyuk.

Az eltartottaknak alapesetben a minimálbér (jelenleg havi 65 500 forint) után kell 9 százalékos járulékot, azaz havi 5895 forintot fizetniük az orvosi ellátásért. Ha a családban ennél kisebb az egy főre jutó havi jövedelem, a tényleges összeg, de legalább az öregségi nyugdíjminimum (havi 27 130 forint) után kell leróni a 9 százalékot. Mentesül a járulékfizetés alól az, akinek családjában a nyugdíjminimumnál is kevesebb jut egy főre.

A járulékkötelezettséget (vagy annak változását) a keletkezéstől számított 15 napon belül kell bejelenteni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH) az erre szolgáló, kereskedelmi forgalomban kapható, illetve az adóhivatal honlapjáról is letölthető nyomtatványon. A települési önkormányzat polgármesterénél kell kezdeni, ha a családban az egy főre eső jövedelem kisebb a minimálbérnél. Erről ugyanis a polgármester hatósági bizonyítványt állít ki, s már ennek birtokában kell bejelentkezni az adóhatósághoz. Az egészségügyi szolgáltatási járulékot - a többi társadalombiztosítási kötelezettséghez hasonlóan - a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell befizetni.

Hacsak nem simliskedik az eltartott, jellemzően nincs pénze. Ezért helyette bárki más (magánszemély vagy szervezet) átvállalhatja az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetését. Ilyenkor az adatbejelentő lapon fel kell tüntetni az átvállalás dátumának kezdetét, az átvállaló nevét és adószámát. Az átvállalás csak az átvállaló aláírásával és az adóhatóság jóváhagyásával érvényes. Ha viszont az átvállaló nem fizet, a kötelezettség visszaszáll az eltartottra.

A Magyarországon élő 10,1 millió emberből alig több, mint 3,7 millió az általános szabályok szerinti járulékfizető. Számuk a biztosításba januártól bevont őstermelőkkel, a járulékfizetésre áprilistól kötelezett nyugdíjas munkavállalókkal és vállalkozókkal, továbbá eltartottakkal együtt a pénzügyi tárca becslése szerint 4,2 millióra emelkedik. Minderre attól függetlenül szükség van, hogy az év első két hónapjában igazán jól teljesítettek a tb-alapok: 511,3 milliárd forintos bevételük 78 milliárddal haladta meg a tavaly január-februárit. Ebből a tárca kalkulációi szerint mindössze 6 milliárd forint származott a járulékfizetői kör kiszélesítéséből, a többlet zömét (33 milliárd forint) a keresettömeg növekedése, illetve az egyéni egészségbiztosítási járulék mértékének emelése (32 milliárd forint) hozta.

Az orvosi rendelőkben és a kórházakban áprilistól fokozottan ellenőrzik a tajkártyákat, s az első tapasztalatok szerint minden tizedikkel akad valami baj. Ez eddig nem okozott fennakadást a gyógyításban, mert az idén az egészségügy még járulékfizetés nélkül is ellátja a betegeket. Arra azonban senki sem számíthat, hogy az APEH hasonlóan elnéző lesz: mint egy múlt heti sajtótájékoztatón hangsúlyozták, náluk nem érvényes a moratórium. Igaz, nincsenek adataik arról, hogy a járulékra kötelezettek közül kik nem fizetnek. Ha viszont valaki orvoshoz megy, s emiatt utólag kényszerül bejelentkezni járulékfizetésre, akár április 1-jéig visszamenőlegesen büntetéssel, bírsággal, késedelmi pótlékkal fizettethetik meg vele a spórolás árát.

MOLNÁR PATRÍCIA