2007. január. 24. 15:55 MTI Utolsó frissítés: 2007. január. 24. 15:32 Vállalkozás

Kisebb cégeknél kiszolgáltatottabbak a munkavállalók

A munkaügyi jogsértések jelentős részéről nem szereznek információt az érdekképviseletek sem, mert a munkavállalók tartva az elbocsátástól nem fordulnak bírósághoz, a szakszervezeteket se tájékoztatják - állapítja meg többek között a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) által készített,

A múlt évben tapasztalt jogsértésekről készített jelentés szerint a Munka törvénykönyve módosítása eredményeként a munkáltatók  miatt pert vállaló szakszervezetek bizonyítási helyzete könnyebbé
vált, de még mindig nehezen érvényesíthető a szakszervezeti tisztségviselők jogvédelme. A szakszervezeti tisztségviselők munkáltatói felmondása, áthelyezése, átirányítása, kirendelése,
kiküldetése vagy kölcsönbeadása elleni védelem jogi feltételei nem változtak.
   
Zala megyében például per indult egy szakszervezeti tisztségviselő munkaviszonyának felmondása miatt. A per 2005 szeptemberében indult, a bíróság 2006. év végén hozta meg a jogerős ítéltet. Az adott tisztségviselő évtizedeken keresztül töltött be választott szakszervezeti tisztséget, a rendkívüli felmondás kiadása előtt a munkáltató azt mégsem véleményeztette a felsőbb szakszervezettel. A munkáltató arra hivatkozott, hogy a munkavállaló szakszervezeti megbízatásáról nem volt tudomása.

A bíróság a szakszervezeti tisztségviselőnek adott igazat. Székesfehérvárott, a törvénysértő munkaszerződés megszüntetése érdekében vállalták a dolgozók a jogvitát. A  162 munkavállaló
megbízásából a szakszervezet jogi képviselője nyújtott be keresetet. A beadványban kérték a Munkaügyi Bíróságot, állapítsa meg, hogy munkaszerződések törvénysértőek, kérték azok jogszerű átdolgozását.  A munkáltató közös megállapodás nélkül, egyoldalúan módosította a dolgozók munkakörét és a munkavégzés helyét, megsértette a Munka törvénykönyve munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályait.

A munkaügyi bíróság az idén kezdi meg a tárgyalást. Több jogszabályváltozás ösztönzi a munkáltatókat a rendezett munkaügyi kapcsolatokra. Például csak így vehetnek részt közbeszerzési eljárásokban, részesülhetnek állami támogatásban. Nagyobb létszám, szigorúbb büntetési tételek javították a munkaügyi ellenőrzés hatékonyságát. A nagyobb létszámot foglalkoztató cégek a tapasztalatok szerint nagyobb figyelmet fordítanak a szakszervezetekkel való együttműködésre - áll az MSZOSZ összefoglalójában.
   
A munkavállalók helyzete viszont általánosságban nem változott. Nem történt meg a Munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálata sem, sőt az erre irányuló megkezdett munka gyakorlatilag leállt -
állapítja meg a jelentés.