2006. október. 24. 14:00 hvg.hu Utolsó frissítés: 2006. október. 24. 14:01 Vállalkozás

Járulékfizetési kötelezettség nyugdíjasoknak

Hányféle járulékot kell fizetnie a leszázalékolt nyugdíjasnak? Milyen fizetési kötelezettsége van a Bt.beltagjának, s a kiegészítő tevékenységet végző társas vállalkozásoknak? Olvasói kérdésekre Béres Molnár Gergely, a hvg.hu adószakértője válaszol.

"Katalin04"

Milyen befizetések, kötelezettségek terhelik  a leszázalékolt nyugdíjast, ha kiváltja a nyugdíj mellett a szellemi szabadfoglalkozású egyéni vállalkozást ?

A saját jogú (nem EVÁ-s) nyugdíjast a következő főbb közterhek terhelik:

1. Vállalkozói kivét után
- SZJA
- 10 % egészségügyi szolgáltatási járulék

2. A vállalkozói személyi jövedelemadó
 
Mértéke fő szabály szerint a jövedelem (vállalkozói adóalap) 16 százaléka. 2006. január 1-től az szja-törvény 49/B §-ának (10) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülése esetén a vállalkozói adóalap 5 millió forintot meg nem haladó összege után az adómérték 10 százalék.

3. Vállalkozói osztalékalap után

SZJA: 25 és/vagy 35 %, függően a vállalkozói kivét mértékétől (25 % SZJA a vállalkozó kivét 30 %-ig)
4. Különadó 2006. szeptember 1-től : a vállalkozási bevételek és költségek különbözetének 4 %-a
5. ÁFA, SZJA és egyéb adók: tevékenységtől függően
6. Ami biztosan nincs:
- Tételes EHO
- Vállalkozói járulék
- Cégtelefonadó az „önfoglalkoztató” egyéni vállalkozók esetében.

"babuca"

Cégünk EVA szabályok szerint adózó, bevételi nyilvántartást vezető betéti társaság. A beltag nem rendelkezik máshol legalább 36 órás heti munkaviszonnyal, így eddig a minimálbér után a közterhek kifizetésre kerültek. A kérdésem az, hogy a fentieket figyelembe véve a minimum-járulékalap szeptemberi bevezetése érinti-e a beltagot?

A társas vállalkozás legalább a minimálbér után köteles megfizetni a járulékot, ha a tagja részére a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelem elmarad a minimum-járulékalaptól, s ezt bejelenti az állami adóhatósághoz.
A minimum járulékalap bevezetése tehát akkor nem érinti a beltagot, ha a személyes közreműködés alapján kiosztott jövedelme kevesebb, mint a minimum járulékalap. Ebben az esetben bejelentési kötelezettsége van a Bt-nek. 

"kalmarg"

Betéti társaságunk minden tagjának van a Bt-n kívüli más cégeknél napi 8 órás főállású munkája, ami után a munkáltatók fizetnek mindent, amit kell. Ugyanakkor a Bt-ben mindegyikünk csinál valamit, ami után a Bt-nek van bevétele. Külső alkalmazott nincs. Könyvelőnk szerint ilyen esetben semmi fizetni való nincs, csak az EVA. Így van?

Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetében a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát.

"fede"

Az EVÁ-s társas vállalkozó abban az esetben, ha van heti 36 órát meghaladó munkaviszonya vagy nyugdíjas, akkor nem kötelezett TB vagy baleseti járulék fizetésére. Ám ha mégis számolt el vállalkozói kivétet, s azután fizetett, azt önkéntesen megteheti, ez nem minősül többlet adó befizetésnek így visszaigényelni sem lehet.

Az Ön által leírtak helyesek. Annyi kiegészítést lehet tenni, hogy az elszámolt kivét után SZJA bevallást kell benyújtania, melyben – a felvett összegtől függően - lehetőség van adókedvezmények igénybevételére.

"csipcsup"

Korábban a betéti társaságok vonatkozásában volt egy olyan lehetőség, hogy a társaság tulajdonosai, akik létrehozták (nyílván azzal a céllal, hogy bevételszerző tevékenységet folytassanak), amennyiben volt főállásuk és csak melléktevékenységet folytattak a Bt.-ben, tehettek egy nyilatkozatot, miszerint a Bt-ben végzett munkájukért nem kérnek semmilyen juttatást, s az itt végzett munkájuk ellenértéke teljes egészében a társaság nyereségéből származó leadózott osztalék. Így mentesültek az SZJA fizetése alól.
Ez most is így van?

Igen, több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony esetében a társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, ha a társas vállalkozó egyidejűleg munkaviszonyban is áll és foglalkoztatása eléri a heti 36 órát.

"csipcsup"

Az én Bt-mben egyedüli beltagként, aki egyedül vagyok, alkalmazott nincs és kiegészítő tevékenységet folytatok ( - nék ), mint nyugdíjas tehetek nyilatkozatot? Vagy minden nyilatkozat nélkül dönthetek úgy, hogy a munkám ellenértékét (az említett járulékok megfizetése mellett) az EVÁ-zott osztalékelőlegből illetve a taggyűlés által véglegesített (már adózott) osztalékból kívánom fedezni?

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra a minimum járulékalap (125 000 forint) utáni járulékfizetési kötelezettség nem vonatkozik, így természetesen az APEH felé történő bejelentés sem. A kiegészítő tevékenységet folytató (nyugdíjas) Evás egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége 2006. szeptember 1-jétől oly módon változik, hogy az 5 %-os baleseti járulék helyett 10 százalékos mértékű egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére köteles. A járulék alapja az Eva törvényben meghatározott adóalap 10 százaléka.

 

Gazdaság Tiszai Balázs 2024. december. 04. 17:30

Dél-Korea elmúlt 24 órája: amikor annyira utál mindenki, hogy csak az önpuccs tűnik megoldásnak, de még az se sikerül

Jun Szuk Jeol elnök a hadiállapot kihirdetésével majd visszavonásával néhány óra leforgása alatt szilánkjaira zúzta szét azt a képet, ami a nyugati világ lakosainak többségében élt Dél-Koreáról, miközben saját népe elé véres és traumatikus képeket rángatott elő a kollektív emlékezetből. A villámgyorsan hamvába hullt önpuccsból akár halálos ítélet is születhet, a dél-koreai kormány bukása már csak formaságnak tűnik.