© Budapesti Temetkezési Intézet Rt.

A temetkezés évezredek óta az egyik legvirágzóbb iparág. Mára szinte nincs olyan kívánság, amelyet az erre szakosodott vállalkozások ne teljesítenének. Ahhoz azonban, hogy egy temetkezési cég szakmai hírnévre tegyen szert, nemcsak megbízhatóságból, hanem emberségből is le kell vizsgáznia - magyarázta a hvg.hu-nak az egyik nevét elhallgatni kívánó vállalkozó, aki közel ötven éve van a szakmában.

Neki állítólag volt ideje kitanulni a mesterség csínját-bínját azalatt a három évtized alatt, amelyet a Budapesti Temetkezési Intézet Rt. kötelékében töltött. Mint mondta, jelenleg három irodát működtet városszerte, a megrendelések magánúton érkeznek hozzá. Nem minden vállalkozó elégedett azonban cége ügymenetével, a hazai piac ugyanis szűkös és telített. A cégek között erős konkurencia-, és komoly árharc dúl. A piac megközelítőleg 70-80 százalékát az 1919-ben alapított Budapesti Temetkezési Intézet Rt. - most már Zrt. - uralja, a fönnmaradó 20 százalékon pedig az erre szakosodott cégek osztoznak.

A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint országszerte 490, míg a fővárosban 37 olyan vállalkozás működik, amelynek fő profilja a temetkezés. Az ügyfélkört és az árszabási lehetőségeket is szem előtt tartva jobb helyzetben vannak a sokéves tapasztalattal rendelkezők, míg a frissen alakult társaságok jelentős része  gyakran a fennmaradásért küzd.
Úgy próbálnak meg kitörni az egyenlőtlen küzdelemből, hogy olyan előnyökre helyezik a hangsúlyt – mint a barátságos környezetben működő iroda vagy a nap 24 órájában rendelkezésre álló alkalmazott —, amelyeket a konkurencia eddig figyelmen kívül hagyott.

A kis cégek azonban súlyos árat fizethetnek, ha a megrendelőket úgymond elszipkázzák a vetélytársaktól. Talán ez az oka, hogy néhány, a hvg.hu által megkérdezett temetkezési vállalkozó elzárkózott a működésüket firtató kérdések elől.
 

Ugyan a legszerényebb temetés költségei is elérhetik a 200 ezer forintot, ám hogy világviszonylatban ez az összeg mégsem tekinthető nagy érvágásnak, arra jó példa a japán helyzet. Egy, a Japán Fogyasztók Szövetsége által készített jelentés szerint ugyanis egy átlagos temetésért a szigetországban 2, 3 millió jent – több mint 4 millió forintot – sajtolnak ki a kétségbeesett hozzátartozókból. Az ottani bérekhez képest is indokolatlanul magas végösszeg annak köszönhető, hogy Japánban hiéna módra tevékenykednek a temetkezési vállalkozók, minden egyes holttestért — és a potenciális ügyfelekért — komoly harcot vívnak egymással, miközben igyekeznek minél magasabbra srófolni szolgáltatásaik árát.

A hazai temetkezési vállalkozók esetében korántsincs szó ilyen drasztikus díjszabásról, ám az ügyfelekért itthon is nagy csata folyik. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőségek a tavalyi évben közel hárommillió forintnyi bírsággal sújtották azokat a temetkezési vállalkozókat, akik jogsértő módon, egészségügyi intézmények területén helyezték el hirdetéseiket.

A jelenleg is hatályos törvény értelmében a reklámokban – közterületen és tévében megjelenő hirdetésekben — a tevékenység megnevezése mellett mindössze a szolgáltató neve és címe tüntethető fel. Ez alól a korlátozás alól csak az internetes reklámok mentesülnek.

A sikeres működés kulcsa a hirdetések megjelentetése mellett az, hogy a temetkezési irodát optimális helyen – kórházak, temetők környékén – nyissák meg. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy szolgáltatásaik mennyire sokszínűek, illetve, hogy milyen pozíciót vívtak ki maguknak a nemzetközi piacon. Néhány hazai cég kimondottan erre szakosodott, külföldre és külföldről szállítják az elhunytakat, és az országhatárokon túl is vállalnak temetést.

A budapesti temetkezési árak egy részét olyan alapszolgáltatások képezik, amelyekért minden temetkezési vállalatnál ugyanannyit kell fizetni. Központilag szabályozzák például az értékesíthető sírhelyek bérleti díját, ezt Budapest Főváros Közgyűlése rendeletben határozza meg. A sírhelydíjak mellett azonban vannak olyan díjtételek, amelyeket a szolgáltató szab meg attól függően, hogy a temetési kellékeket gyártó cégekkel, mint például a koporsókészítővel vagy a textilessel milyen áralkut köt. Ilyen tétel többek között a szemfedő, az urna, illetve a váza.

© Budapesti Temetkezési Intézet Rt.

A hozzátartozó döntését jó esetben az elhunyt hite vagy világszemlélete befolyásolja. Másképp kénytelen saját szűkös anyagi lehetőségeire hagyatkozni.

A Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése rendeletben határozza meg a sírkertekben érvényes sírhelydíjakat, a temető fekvésétől, jellegétől és a szabad, még fölhasználható területek nagyságától függően. Budapesten a Fiumei úti Temetőben a legdrágábbak a sírhelyek, ezt követi a Farkasréti, majd az Óbudai Temető. A „Kerepesi” néven is ismert Fiumei úti Sírkert Magyarország legpatinásabb nyughelye, itt egy sírhely ára hozzávetőlegesen 230 ezer forinttól indul – mondta Somogyi Tibor, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. munkatársa. Tekintettel a temető telítettségére és pompás elhelyezkedésére ez nem is nagy összeg, legfőképp, ha az 1849-es tarifát tekintjük, amikor még egy sarokház áráért lehetett itt sírhelyhez jutni.

A hvg.hu utánajárt, hogy mibe kerülnek a legolcsóbb, illetve az exkluzív budapesti sírhelyek. (lásd táblázatot, árak forintban értendők)

Forrás: net.jogtar.hu


Az urnás sírhelyet 10 vagy 20 évre válthatja meg a hozzátartozó, ám nem köteles temetőben elhelyezni a hamvakat. Az urnát a család kérésére a temető kiadja, így a hozzátartozó tetszés szerint bánhat vele, eláshatja a kertben, beteheti a vitrinbe, de kérheti a hamvak altemplomban történő elhelyezését is. Egyre több templom fogadja ugyanis e célra kialakított urnatemetőjében a hamvakat. Az exkluzív környezetben azonban korlátozott a férőhelyek száma, ezért magasabbak a sírhelydíjak, mint a legtöbb temetőben. Az egyik belvárosi templomban például közel 300 ezer forintos bérleti díjat kell fizetni, de ezért az összegért rögtön három urna tárolására alkalmas helyhez jut a család, ráadásul a bérleti díját sem kell tíz évente meghosszabbítani, mert az egyházi törvények értelmében az 99 évre szól.

Koporsós temetés esetén természetesen jóval többet kóstál a végső nyugalom ára, mint az urnás megoldás esetében, ezzel szemben hosszabb időre szól a „bérlet”. „A jelenleg hatályos jogszabályok szerint az emberi test porladási ideje 25 év, ezért ennyi a koporsós sírhely érvényességi ideje”- magyarázta Somogyi Tibor. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha az adott sírhely érvényességi ideje lejár, a szakember elmondta: „Ha ezt követően sem váltja újra senki a sírhelyet, akkor a hat hónap türelmi idő után az újraértékesíthetővé válik. Addig ugyanis nem szabad hozzányúlnunk a sírkőhöz.” A bent lévő maradványok 25 év alatt nem mindig porladnak el, így azokat mélyítéssel lejjebb helyezik vagy pedig csontkamrába teszik – tájékoztatott Somogyi Tibor.

Tény, hogy a hagyományos temetés lassan kimegy a divatból. „A koporsós temetések száma az utóbbi időben jócskán visszaesett, népszerű viszont a szórásos temetés, amely az össztemetések 30 százalékát teszi ki” – értékelte  a hazai helyzetet egy temetkezési vállalkozó.

A szórásos temetések számát – és népszerűségét - tekintve Magyarország valóban a régió éllovasai közé tartozik. Már a nyolcvanas évek elején fölmerült az igény, hogy az elhunytak porait ne urnasírba zárják, hanem központilag kijelölt helyen szórják szét. Budapesten erre először 1984-ben, az Új Köztemetőben volt lehetőség, ahol külön erre a célra, úgynevezett szóróparcellát alakítottak ki.

A parkosított téren a szóróurnából távozó hamvakat szőkőkútrendszer segítségével mossák a földbe. E megoldás nagy előnye, hogy a későbbiekben a hozzátartozóknak nem kell a hamvak tárolásáról gondoskodniuk, így a búcsúztatás csak egyszeri kiadást jelent számukra. A fővárosban jelenleg három sírkertben — a Fiumei úti, az Óbudai és az Új Köztemetőben — választható ilyen jellegű szolgáltatás, ára 120 ezer forinttól indul.

Földön, vízen és levegőben, nincs ez másképp a halál után sem. A sírkerteken kívül számos egyéb helyszín kínálkozik a hamvak szélnek eresztésére, ám mielőtt arra gondolnánk, hogy felmenőnk porait esetleg annak kedvenc parkjában szórjuk szét, nem árt, ha utánanézünk a lehetőségeknek. A törvény ugyanis szigorúan előírja, hogy a temetés hol, és milyen módon bonyolítható le. Ha például hajóról szórják a hamvakat a Dunába, akkor ezt csak a kijelölt folyamkilométer közötti szakaszon tehetik – Budapesten a 1654-1652 kilométer között.

Ugyanez kisrepülővel is megengedett, amennyiben a gép a hatóságok által jóváhagyott pályán repül, és az urna tartalmának kiürítését az előírt folyamkilométer elérése után kezdi meg.

A légi szórás egyébként egyre divatosabb, legalábbis erre utal, hogy az egyik tizenegyedik kerületi templom szolgáltatásai között már a légi temetés is szerepel.

Egy exkluzív temetésért akár több millió forintot is elkérhetnek. Itt a sírhelyen kívül speciális szolgáltatások, például halottbalzsamozás, zenekari szolgáltatás vagy pompakocsi biztosítása, valamint luxus minőségű temetési kellékek – koporsó, szemfedél — emelik a költségeket.