Szülőként a mindennapi rohanásban sokszor észre sem vesszük, mennyiszer odamondjuk gyerekeinknek, mit csináljanak, és mit ne. A hatalmi játszmák kialakulását úgy tudjuk elkerülni, ha segítünk nekik megérteni, miért is kérjük őket.
Fontos megjegyezni, hogy a „Csak” vagy az „Azért, mert az apád/anyád vagyok” nem indok (ráadásul gyakran követi hatalmi játszma). Különösen kisebb gyerekek esetében sok szabály és kérés önkényesnek tűnik, ilyen például a „Ne öntsd ki a tejet az asztalra!” vagy a „Ne ülj rá a kutyára!” Tejet önteni az asztalra, és figyelni, ahogy kis pocsolya alakul ki, jó móka, a kutyára ráülni pedig igazi kaland (ha nem érzékeljük, hogy esetleg fáj neki, vagy hogy emiatt harapni fog).
Ha elmondjuk a szabályok vagy kérések mögött húzódó indokokat, azzal segítünk gyerekeinknek belátni a viselkedésük, döntéseik következményeit. Az indoklást természetesen igazítsuk a fejlettségi szintjükhöz, vagyis egy kétévesnek egyszerűbb magyarázatot adjunk, mint egy tizenkét évesnek.
Azért is lényeges, hogy a szabályok és a kérések mellett az indokainkat is megfogalmazzuk, mert így mi magunk is kénytelenek vagyunk átgondolni, amit kérünk. Előfordul ugyanis, hogy olyan dolgokhoz ragaszkodunk, amelyekbe még sosem gondoltunk bele. Tényleg minden nap hajat kell mosniuk? Vagy a cipőjüknek tényleg passzolnia kell a ruhájukhoz? Ez mind tőlünk függ, de ne felejtsük el, hogy ha hozunk egy szabályt, azt következetesen be kell tartatnunk.
Ha átgondoljuk az általunk hozott szabályok indokait, könnyen belátjuk, melyek a legfontosabb szabályok, és megpróbálhatunk csak azokhoz ragaszkodni, amelyek tényleg számítanak. Az otthoni szabályok számának csökkentésével több célt is elérünk: a gyerekek önállóbbá válnak, ritkulnak a hatalmi játszmák, és kevesebb szabályt kell betartatnunk.
Általában azok a jó indokok, amelyek az egészségre, testi épségre, mások szükségleteire és érzéseire, illetve a tettek hosszú távú következményeire hivatkoznak. Ez a technika nem garantálja, hogy gyermekeink azonnal teljesítik a szabályokat vagy a kéréseinket, de láthatják, hogy igyekszünk észszerűek lenni. És ami még ennél is fontosabb: példát mutatunk arra, milyen fontos a megfelelő indoklás valakit egy bizonyos viselkedésre motiválni.
A fenti cikk Erica Reischer 75 stratégia boldog és sikeres gyerekek neveléséhez című könyvének szerkesztett részlete.
Mit tegyünk, ha a gyerekünk nem akar elindulni a játszótérről? Hogyan fegyelmezzünk hatékonyan? Miért nem előnyös úgy dicsérni: „Ügyes vagy!”? Könyvében Erica Reischer pszichológus és nevelési tanácsadó kutatások alapján foglalja össze a gyereknevelés 75 legfontosabb stratégiáját. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.