Vannak, akiket a nyomás egyedi, izgalmas alkotásokra ösztönöz, másokat inkább blokkol és akadályoz a munkában. A HVG Extra Business cikksorozatának második részében Szombat Éva fotós mesél a kreativitás és a maximalizmus kapcsolatáról.
Az egyedi látásmódú fotográfus egymás után háromszor nyerte el a Pécsi Józsefről elnevezett rangos fotóművészeti ösztöndíjat. Folyamatosan dolgozik saját tervein, emellett divat-, címlap- és reklámfotókat készít. Alkotásaiban és az életben is maximalista. Bevallása szerint ez kezdetben okozott némi nehézséget, de úgy véli: enélkül nem tartana ott, ahol.
Persze azért hátrányai is vannak ennek a szemléletmódnak – például mostanában kezd visszaszokni az analóg technikára. „A digitális technikával az a baj, hogy véget nem érően lehet tökéletesítgetni a képeket, ami egy idő után nagyon fárasztó” – magyarázza. A mai napig rengeteg fejtörést okoz neki az is, mely fotóit tegye ki a közösségi oldalakra, és hogy a publikálásra szánt képek elég jók-e.
A munka megkezdése
„Általában az utolsó pillanatig húzom az időt, de addig folyamatosan gondolkodom. Sokszor félálomban jut eszembe egy-egy jó ötlet, mégis a határidők tudnak igazán inspirálni. Sok alkalmazott projektem van, ahol gyakran megmondják, mit és hogyan szeretnének látni. De olyan is előfordul, hogy együtt ötletelünk – én ezt élvezem a legjobban. Nem okoz gondot az sem, ha egyszerre több munkán kell dolgoznom.
Amikor viszont nem megrendelésre készülnek a képeim, egészen más a helyzet: komolyan ki kell tűznöm magamnak a határidőt és valamilyen inspiráló célt. Ez néha nehezen megy. Most is hónapok óta gondolkodom egy terven, fotózgatok hozzá, de egyelőre semmi sem kényszerít a gyors befejezésre.”
Menet közben
„Amikor elakadok, leállok és pihentetem a dolgokat. Pár éve például, amikor felkértek az egyik induló művészeti magazin címlapjának elkészítésére, iszonyatosan komolyan vettem a feladatot, és berendeztem egy kompozíciót a nappaliban. Az eredmény sajnos egyáltalán nem tetszett, emiatt eléggé rástresszeltem a feladatra. Aztán pár nap pihenő után újból nekiveselkedtem, és amikor végre elkészült a címlap, rávettem magam, hogy ne foglalkozzak vele többet.
Ezt leszámítva nem nagyon akadtam el igazán, mert amikor már pörög egy projekt, viszonylag gyorsan ledarálom. Ha mégis elakadok, eszembe jut, amit még az egyik tanárom mondott: nem nézheti az ember sokáig közelről az alkotását, mert nem fogja látni – néha hátra kell lépni két lépést. Olykor kikérem mások véleményét is, mert sokat segíthet, ha rámutatnak arra, ami rossz, vagy azt mondják, hogy »ez tök jó, most már hagyd abba!«.”
„A tökéletesség szubjektív dolog"
A sorozat első részében a reklámbizniszben dolgozó Kenczler Marci mesél a kreativitás és a maximalizmus kapcsolatáról.
A munka befejezése
„Megrendelés és saját munkák esetén is előfordult már olyan, hogy nehezen tudtam befejezni egy feladatot. A Pécsi József-ösztöndíj elnyerésekor például le kellett adnom a Boldogságprojekt című munkámat. Elkészült belőle az első verzió, ami a célnak megfelelt ugyan, de inkább még egyszer nekiestem, és megcsináltam úgy, hogy én is elégedett legyek.
Megrendelés esetén más a helyzet, ott ugyanis nem csak rajtunk múlik a végeredmény. Egyszer felkértek egy kampányra, ami szuper lehetett volna, de a grafikus végül elég rosszul rakta össze az anyagot. Hetekig stresszeltem rajta, azt viszont megtanultam belőle, hogy az ilyet el kell tudni engedni, különben megőrül az ember.”
Visszajelzés
„Adott pillanatban rosszul érint a kritika, de azért elgondolkodom rajta. Ha az illetőnek igaza van, felhasználom, és egyáltalán nem blokkol. Igazán durva kritikák még nem értek. Volt egy középiskolai tanárom, aki nem ismerte a dicséretet: vagy leszidott vagy nem mondott semmit. De ez még mindig inspirálóbb annál, mintha valaki állandóan azt hajtogatja, ez vagy az milyen jó.
Nekem egyébként az is segített, hogy csak harmadjára vettek fel az egyetemre. Iszonyú nehéz volt évről évre végigcsinálni a felvételi procedúrát, de megtanultam belőle, hogy fel kell tudni állni.”
László Éva Lilla cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/3-as számában.
A téli lapszám középpontjában a tudásmegosztás és a mentorálás témája áll. Interjúkkal, portrécikkekkel, szakértői anyagokkal próbáljuk bemutatni az életen át tartó tanulás egyik módját, amely megkülönböztethető képességeket kölcsönözhet nekünk.
Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg kedvezménnyel! Ha pedig érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!
