Az emberiség évezredek óta öntudatlanul is felhasználja a történetek, mesék tanulságait. Manapság a coachok is egyre szívesebben teszik ezt, hogy segítsenek megérteni egy-egy nehéz helyzet természetét.
A történetek felhasználása a régmúltba nyúlik vissza, gondoljunk csak például a barlangrajzokra vagy a sumér mesékre – avat be a storytelling / storyprocessing coaching gyökereibe Komócsin Laura business coach. Az Ezeregyéjszaka meséi az első közismert példája annak, hogy a történetmesélés életet tud menteni, hiszen Seherezádénak újabb és újabb mesékbe kezdve végül sikerül rávennie a szultánt, hogy megkímélje az életét. A II–III. században keletkezett, szanszkrit nyelvű Pancsatantra állatmese-gyűjtemény pedig már kimondottan az ifjú hercegek nevelését szolgálta, vagyis felfogható a világ első ismert vezetőképzési kézikönyvének – teszi hozzá Erdei Sándor coach.
Példamesék és sorozatok
Az évszázadokon át fennmaradt archaikus történeteket nagyon kedvelik a coachok, mivel letisztult formában elevenítik meg az emberi lét tipikus dilemmáit, alap személyiségtípusait és az arra épülő hiedelmeket. Van coaching szakirodalom, amely Ezópus meséit használja fel, Komócsin Laura tavaly megjelent könyve pedig Hans Christian Andersen történeteire épít.
„A coaching folyamat elején az ügyfelek megkapják például az utóbbi könyvet, amiből ki kell választaniuk, melyik vezetőre hasonlítanak. Erre alapozva elindul a beszélgetés, és jönnek a nagy felismerések. Van, akinek önmaga felismerése ad segítséget, mások példaképet vagy éppen ellenpéldát találnak a történetekben. Például egy narcisztikus vezető belátja, hogy nagyra nőtt egója miatt érik sorozatos kudarcok” – magyarázza Komócsin Laura.
Erdei Sándor az archaikus történeteknél jobban kedveli a filmeket és a sorozatokat, mivel úgy véli, a modern történetek környezetével és szereplőivel könnyebb azonosulniuk az ügyfeleknek. Egyik nagy kedvence a Trónok harca című filmsorozat, amely szerinte hemzseg a storytelling coachingra alkalmas karakterektől és nehéz helyzetektől.
„A sorozatban számos olyan vezetővel találkozhatunk, aki semmitől sem riad vissza a hatalom megszerzése érdekében. Bár nem ritka közöttük a klinikai eset sem, aki inkább a pszichiátereknek vagy a rendvédelmi szerveknek szolgálhat tanulságul, számos jól coacholható karakter is található a filmben”
– magyarázza Erdei. A házasságon kívül született Havas Jon például szerinte tipikus esete a sérült férfinak, akiben a nagy hendikep erőteljes teljesítménykényszert alakít ki.
Erdei szerint számos érdekes gyakorlatot is lehet alkalmazni a filmes coaching folyamán, ilyen például az a feladat, amelyben az ügyfélnek alternatív befejezést kell kiagyalnia. A kreatív alkotófolyamat során felszabadulunk belső félelmeink, hiedelmeink korlátjai alól, ami hozzásegít saját személyiségünk és vágyaink jobb megértéséhez.
De a Trónok harcának fő színhelye, Westeros másik tanulságos feladat kiötlésére is ösztönözte a coachot. A különböző nemesi házakra osztott királyság mintájára az ügyfelek saját kontinenst építhetnek fel, címerekkel, jelmondatokkal és egyéb ismertetőjegyekkel, ahol választásaik elemzése sokat elárul.
Mit tanulhatunk a Trónok harca vezetőitől?
Nem valószínű, hogy a Trónok harca sorozat készítői álmatlan éjjeleken át bújták volna Szent István király Imre herceghez írott intelmeit, vagy Machiavelli és más gondolkodók uralkodásról szóló elmélkedéseit. Karaktereik megalkotásakor sokkal inkább meríthettek a történelemkönyvek lapjain jól körberajzolt példákból, akiket kár is nevesíteni, mert nem az egyéni életutakon van a hangsúly, hanem a szereplők hatalomhoz fűződő viszonyán.
Segítség saját történetekből
Komócsin Laura nemcsak mesékkel dolgozik, hanem valós történeteket is bevon a fejlesztési folyamatba. Saját története segített például a problémamegoldásban az egyik biztosító új csúcsvezetőjének, aki korábbi főnökét váltotta a vezérigazgatói székben. Azzal a nehéz dilemmával szembesült, hogy miként is kezelje az immár beosztottjává vált régi főnökét, és hogyan kerülje el, hogy ez a feszültségekkel terhelt helyzet lehúzza csapatát.
„Azt a házi feladatot kapta, hogy gyűjtsön olyan történeteket, amelyek párhuzamokat mutatnak a jelenlegi helyzettel” – meséli Komócsin Laura. – A szabadsága alatt felbosszantotta a kamasz fia, aki csak duzzogva volt hajlandó részt venni a családi kiránduláson. A panaszáradatnak az vetett véget, hogy a fiú megcsúszott és egy árokban kötött ki. A helyzetet végül az ügyfél úgy oldotta meg, hogy felajánlotta a fiának: vagy kihúzza őt és megy velük tovább, vagy ha tényleg nem akar kirándulni, maradhat az árokban, és visszafelé felszedik. A fiú kis gondolkodási idő után azt kérte, hogy húzzák ki.”
A vezető ebből azt a tanulságot vonta le, hogy az érintett munkatársát sem tudja egyedül kihúzni a gödörből, ehhez az ő döntésére is szükség lesz. Miután őszinte beszélgetés során elmondta neki, hogy emberileg megérti a nehéz helyzetét, választás elé állította volt főnökét: vagy elfogadja a segítséget, és együtt dolgozik tovább a csapattal, vagy duzzogva marad a gödörben. A volt vezető az előbbit választotta, szövetséget kötöttek, és sikerült megtalálni a számára megfelelő szerepet a csapatban.
Bár ezek a történetek a világon mindenhol az utcán hevernek, az Egyesült Államokban jóval előbbre járnak a felhasználásukban. Igaz, már Magyarországon is egyre több szakember alkalmazza a módszert, és vannak olyan vezető- és coach-továbbképzési programok is, amelyek kifejezetten a történetfeldolgozásról szólnak. Nem csoda, hiszen amellett, hogy a storytelling / storyprocessing coaching kiváló személyiségfejlesztő eszköz, remekül használható a munkahelyi elköteleződés és a motiváció erősítésére is – magyarázza Komócsin Laura.
Sok cég nem véletlenül fizet azért, hogy könyv mesélje el a történetét, amelyben nem az árbevétel-növekedés lépcsői és más, hasonlóan személytelen adatok az érdekesek, hanem az emberi történetek.
„Nem gépek vagyunk, a személyes és emberi dolgokhoz tudunk kötődni”
– hangsúlyozza a coach.
Márk Edina cikke teljes terjedelmében elolvasható a HVG Extra Business 2017/1-es számában.
Friss lapszámunkban olyan etikus befolyásolási módszereket mutatunk be, amelyekkel jobb hellyé tehetjük a világot, javíthatunk megítélésünkön vagy könnyebben eladhatjuk termékeinket. Keresse a magazint az újságárusoknál, vagy rendelje meg itt kedvezménnyel! Ha megtetszett az újság, fizessen elő egy évre, és Simon Sinek A jó vezetők esznek utoljára című könyvét adjuk az előfizetés mellé.
Ha érdeklik a gazdasági, üzleti témák, lájkolja a HVG Extra Business Facebook-oldalát!