A pénzügyminisztérium közleménye szerint az állam magára vállalta az El Al légitársaság biztonsági kiadásainak 97,5 százalékát, az El Al pedig cserébe elfogadta, hogy a hatékonyság javításával csökkenti ezeket a költségeket.

Az izraeli légitársaságok az Európai Unióval megkötött "nyitott égbolt" egyezmény életbe léptetése ellen tiltakoztak a munkabeszüntetéssel, mert a szabad versenyben hátrányba kerültek volna a különleges biztonsági követelmények miatt.

Az El Al, az Arkia és az Israir vállalatok attól tartottak, hogy előbb-utóbb csődbe mennének, és munka nélkül maradnának a dolgozók a magasabb fenntartási költségek miatt. A privatizált El Al biztonsági kiadásainak hatvan százalékát fedezik most állami forrásokból, és eredetileg a központi segítség nyolcvan százalékra emelését tervezték az uniós egyezmény életbe lépésekor.

Megállapodás hiányában a szakszervezet keddtől kiszélesítette volna a sztrájkot, szolidaritásuk jelenként a tel-avivi Ben Gurion repülőtér dolgozói is felfüggesztették volna a munkát, és ezzel gyakorlatilag leállították volna a nemzetközi személyforgalmat. Ezt a lépést a repülőteret működtető hatóság megtámadta a munkaügyi bíróságon, de még a döntés előtt megszületett az egyezség a pénzügyminisztérium képviselői és a sztrájkolók között.