A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) monitoring bizottsága mai ülésén áttekintette és megvitatta a távolléti díjjal kapcsolatos hatályos szabályozást - írta közleményében az NGM.

"Mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseletek egyetértettek abban, hogy a munkabér ne változzon a szabadsággal érintett hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően. Ennek megfelelően rövidesen megkezdődik az elfogadott szabályozási iránynak megfelelő új normaszöveg kidolgozása" - közölte a tárca.

Az NGM hozzátette, már korábban is jelezte, kész arra, hogy a munkaadók, a munkavállalók és az egyéb jogalkalmazók visszajelzései alapján az érdekképviseletekkel és más szakmai szervezetekkel közösen áttekintse a hatályos szabályozást és a tárgyalások eredményeit, és ha szükséges, kezdeményezze a távolléti díjjal kapcsolatos előírások módosítását.

Korábban több lap is foglalkozott a távolléti díj kiszámítási módjával. A hónap elején az Origo írt arról, hogy mivel január óta máshogy kell számítani a távolléti díjat és az egy munkaóra díját, így ha valaki szabadságra megy, akkor nem ugyanannyi bért kap egyik hónapban, mint a másikban, és nem is annyit, mint amennyiben a munkaadójával megállapodott.

Később a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) azt közölte, hogy a távolléti díj új kiszámítási módja szerint tényleg lehetséges, hogy a munkabérek az adott hónap munkanapjaitól függően eltérjenek a munkaszerződésben megállapított alapbértől. Múlt pénteken a szolgálat közzétett egy útmutatót is a távolléti díj kiszámításához.

A könyvelők által nehezen értelmezhető szabályok miatt az elmúlt hetekben élénk vita alakult ki arról, hogy az a minimálbéres, aki rosszkor megy szabadságra – olyan hónapban, amikor kevés munkanap van –, emiatt kaphat-e a törvényi előírás szerint kevesebbet, azaz a minimálbér összegét sem elérő javadalmazást.

A könyvelők és adótanácsadók egységesen azt állítják, hogy igen, az NGM korábban határozottan azt mondta – konkrét törvényi hely megjelölése nélkül –, hogy nem, és ezt magyarázó útmutatót is összeállított. Ez az útmutató kiverte a biztosítékot a BDO Magyarország tanácsadó cég szakértőinél, akik szerdán azt közölték, hogy az útmutató sérti a jogbiztonság elvét. A cég azt állította: „az útmutató komoly csúsztatást tartalmaz, és veszélyes vizekre téved, amikor módszertani útmutatóban állapít meg látens kötelezettségeket a munkáltatók részére”.

Az NGM mostani közleménye szerint a távolléti díj jelenlegi szabályairól közzétett módszertani útmutatóban foglaltak a szaktárca jogértelmezését és álláspontját tükrözik, amely az Alkotmánybíróság korábbi döntése értelmében nem bír jogi kötelező erővel, ezáltal értelemszerűen nem járhat a jogbiztonság elvének sérelmével sem.

"A tárca álláspontja változatlan, miszerint a munkabér a szabadság miatti távollét következtében sem lehet kevesebb, mint a kötelező legkisebb munkabér, illetőleg a garantált bérminimum jogszabályban előírt összege" - írták.

"Fontos ismételten kiemelni, hogy a törvény által megadott számítási mód alkalmazása nem kötelező. A Munka törvénykönyve az ettől való eltérést a munkavállaló javára munkaszerződésben, illetve egyébként a kollektív szerződésben lehetővé teszi" - tette hozzá az NGM.