A számításokat, prognózisokat bemutató Széll Kálmán Terv 2.0 dokumentuma 2015-ig a közszféra meghatározó részében a bérek szinten tartásával számol, ám az egészségügyi dolgozók és a pedagógusok bére 2013-ban érdemben növekszik, valamint az arányos, egykulcsos adó kiteljesedésével - az úgynevezett szuperbruttó rendszerének kivezetésével - számos munkavállaló reáljövedelme akkor is növekszik, ha a fizetése változatlan marad - közölte az NGM.

A kormány sem tárgyalt még erről a kérdésről - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) sajtóosztálya így kommentálta a Magyar Hírlap közszférában várható elbocsátásokról szóló hírét. A napilap - pontosan meg nem nevezett forrásból származó - értesülése szerint a jövő évre tervezett hiánycél elérése érdekében további létszám-racionalizálásra lehet számítani a közszférában.

Egyfelől megszüntetik azokat a státusokat, amelyeket jelenleg sem töltenek be, másfelől több ezer fős leépítés is megvalósulhat mind az államigazgatási apparátusban, mind pedig az önkormányzatoknál - írta a Magyar Hírlap, amely úgy tudja, a létszámcsökkentés elsősorban a minisztériumi háttérintézményeket érintheti komolyabban.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteki rádióinterjújában azt mondta, Magyarország az IMF/EU-tárgyalások elején áll, és van egy nagy, legalább harminc javaslatból álló halmaz, amely egy tárgyalási pozíció, de "ezen az alapon nem lesz megállapodás", ezeket az IMF/EU-elvárásokat ugyanis a magyarok nem tudják elfogadni, legfeljebb a bürokrácialeépítést, ha annak módszerében meg tudnak állapodni a felek.

Hozzá hasonlóan Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője is arról beszélt vasárnap, hogy a Magyar Nemzetben megjelent IMF-kölcsönfeltételek listájából szerinte egyetlen intézkedést lehet megfontolni, a bürokráciacsökkentést. Idén januárban már volt egy létszámcsökkentés, amely a központi közigazgatásban dolgozók mintegy öt százalékát érintette. Nekik egy Karrier Híd nevű programot indítottak, hogy segítsék az elhelyezkedésüket.