Arról nincsenek hivatalos adatok, hogy hány frissdiplomás hagyta el az országot a gazdasági válság kitörése óta, de különböző becslések nagyjából 300 ezer főre teszik a munkanélküliség miatt kivándorolt fiatalok számát. Fátima Bánez munkaügyi miniszter "a tehetség példátlan kirepüléseként" jellemezte a folyamatot. "Nincs értelme 11 évig oktatni minket, ha utána nem tudnak semmiféle (munkát) adni nekünk" - mondta a Guardiannek egy Skóciába kivándorolt orvosnő, aki biológus férjével együtt biztos és jól fizető munkát talált Nagy-Britanniában. Állítása szerint otthonról egyedül az időjárás hiányzik neki. 

Spanyolországban a 25 és 34 év közöttiek 40 százalékának van egyetemi diplomája, szemben a 34 százalékos EU-átlaggal. A számos szakmát érintő "agyelszívás" az orvosi pályán egy különös melléktermékkel jár: míg a fiatalok elhagyják az országot, addig a spanyol egészségügyben jelentős számban alkalmaznak külföldieket. "Sok nemrég végzett külföldi orvos jön ide szakosodni, s jó részük itt is marad" - tette hozzá José Luis Alvarez-Sala, egy madridi orvostudományi egyetem vezetője.

Hasonló a helyzet a betegápolók terén. A 250 ezer nővért foglalkoztató ország minden egyes régiója munkaerőhiánnyal küzd e téren az országos ápolói tanács szerint. A spanyol kórházak 2003 és 2007 között közel 12 ezer külföldit alkalmaztak, elsősorban a magánszektorban. Eközben hatezer ápoló hagyta el az országot 2002 óta.

"(A spanyol bevándorlókat) sokan keresik jó képzettségük és a képesítésük kölcsönös elismerhetősége miatt" - mondta Raúl Munoz, egy frankfurti humánerőforrás-közvetítő vállalkozás vezetője, aki maga is spanyol bevándorlók gyermeke. Munoz éppen negyven madridi orvosnak segít elhelyezkedni Németországban, akik egy intenzív nyári nyelvtanfolyamot követően költöznek Frankfurtba. Munoz szerint egyesek öt éven belül hazatérnek, mások végleg külföldön maradnak.