Jó, megfontolt és jól átgondolt közoktatási törvényre van szükség, nem gyors jogszabályalkotásra - mondta Pokorni Zoltán kedden Rákosmentén. Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának fideszes elnöke a XVII. kerületi tanévnyitó rendezvényen úgy fogalmazott: szükség van változásra az oktatásban, és nagy a felelőssége a jelenlegi döntéshozóknak. Az LMP szerint igazságos és nyitott iskolarendszerre van szükség. Az MSZP szerint tankönyvügyben már nem egyeztetésekre van szükség, hanem a helyzet mielőbbi megoldása érdekében azonnali állami gyorssegélyre.
Az oktatáspolitikus az egyik legsúlyosabb problémának azt nevezte, amit, mint mondta, mérések is alátámasztanak, hogy Magyarországon a legszelektívebb az iskolarendszer, így az otthonról hozott különbségeket nem képes kiegyenlíteni. "Szégyenpadon ülünk e téren" - fogalmazott, hozzátéve: ennek egyik oka a szétaprózott iskolarendszer. Jelenleg a közel 3200 önkormányzatból több mint kétezer tart fenn iskolát, de ezek fele ezer fő alatti település. Pokorni Zoltán szerint szükség van az állam nagyobb szerepvállalására különösen a kistelepüléseken, de az sem lenne helyes, ha az állam venne át minden iskolát.
Kitért arra is, hogy az oktatás GDP-arányosan alul van finanszírozva, már az óvodától kezdve, tehát szükség lenne a források növelésére, ugyanakkor, mint megjegyezte: az eredményességet tekintve nem egyedül ez a meghatározó. Kifejtette: alsó tagozaton a ráfordítások még megegyeznek az OECD-átlaggal, felső tagozaton ennek felét, középiskolában 40 százalékát, a felsőoktatásban harmadát költjük oktatásra.
Jól fizetett és jól kiválasztott pedagógusok
Megállapította, hogy azok az oktatási rendszerek eredményesek és jobbak, ahol arra koncentrálnak, hogy a gyerekek számára egyenlő esélyeket biztosítsanak. Sikeresebbnek jellemezte még azokat az oktatási rendszereket, ahol minél később kényszerítik a gyerekeket iskolaválasztásra, és minél tovább tart az egységes iskola. Minden iskolaváltás egyben társadalmi szelekciós pont is - mutatott rá.
Pokorni Zoltán azt mondta, azt látták minden mérésben, hogy sokkal inkább érdemes a pedagógusokra költeni, mint az infrastruktúrára. Sokkal fontosabb, nagyobb jelentőségű tényező, hogy jól fizetett és jól kiválasztott pedagógusok tanítsák a gyermekeket, mint hogy milyen épületben, és hogy ez kis létszámú csoportokban történik-e.
"Egyre kevésbé vonzó a pálya"
Szembe kell nézni azzal is, hogy megalázóan alacsonyak a pedagógusbérek, egyre kevésbé vonzó a pálya, és egyre többen kénytelenek másodállással kiegészíteni jövedelmüket. Eközben nagyon kis osztályokban, szétaprózott iskolaszerkezetben tanítanak. Kitért arra is, hogy 150 ezer pedagógus van állásban, a foglalkoztatási szerkezet abszurd, pedagógusokat foglalkoztatnak a menzán gyerekfelügyeletre és gyerekek kíséretére is, eközben nincs pedagógusi "asszisztentúra".
Az életpályamodellnek ebben kell radikális fordulatot megvalósítania, és nem a meglévő rossz viszonyokat konzerválnia. Fordulat kellene, arra kell koncentrálni, hogy több munka esetén jobban megfizetett pedagógusok legyenek, és kevesebb számban. Ehhez egy tisztességes megállapodásra lenne szükség a szakszervezetekkel. Beszélt arról is, hogy a demográfiai adatokra nincs stratégiai válasza a magyar oktatásnak.
| Az ellenzéknek is van mit mondania |
Az LMP igazságos és nyitott iskolarendszert szeretne, amelyben minden fiatalnak megvan az esélye a társadalmi felemelkedésre - mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján az Országgyűlés Oktatási bizottságának LMP-s alelnöke. Osztolykán Ágnes szerint a jelenlegi oktatásirányítás nem arra fókuszál, hogy az oktatás hosszú távú befektetés, így a rendszer sem működik jól. Leszögezte, hogy a jelenlegi szűkítési törekvésekkel ellentétben a középiskolai és az egyetemi helyek számát is növelni kellene.
A politikus kijelentette azt is, hogy a tanév kezdetén a szülők, az iskolák és a fenntartók egyaránt bizonytalanságot éreznek, például azért, mert még mindig nem lehet pontosan tudni, hogy mit is jelent az általános iskolák "államosítása". A hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkozó intézmények finanszírozása csak az év végéig van biztosítva, nem lehet tudni, hogy a tanév közben milyen átszervezésekre lesz szükség, illetve, hogy bezárják-e ezeket az intézményeket – tette hozzá. Osztolykán Ágnes a gazdasági megszorítások hatásának nevezte, hogy számos középiskolában megszüntették az internetszolgáltatást. Megemlítette egy miskolci középiskola példáját is, ahol a közműtartozások miatt már most el kellett kezdeni spórolni a téli fűtésszámlára. Egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy a borsodi megyeszékhelyen 880 millió forintot vontak ki az oktatási rendszerből. Az MSZP szerint tankönyvügyben már nem egyeztetésekre van szükség, hanem a helyzet mielőbbi megoldása érdekében azonnali állami gyorssegélyre. Kormos Kata szóvivő ezt annak kapcsán közölte az MTI-vel, hogy kedden tankönyvesek szervezeteivel tárgyal az oktatásért felelős államtitkár. Kormos Kata szerint a mintegy 100 millió forint biztosítása után ki kell vizsgálni, hogyan fordulhatott elő, hogy egyes önkormányzatok – bár tudták mire kapták – "egyszerűen elköltötték a hátrányos helyzetű gyerekek ingyenes tankönyveire szánt állami pénzt". |
Pokorni a szakképzés átalakítása kapcsán kiemelte: azt az elképzelést, amit az iparkamara hangoztat, hogy adminisztratív eszközökkel korlátozzák az érettségit adó intézmények számát, kapacitását, és erővel tolják a gyerekeket a szakmunkásképzés irányába, mélységesen ellenzi. Ez egy rossz irány, különösen, ha együtt jár a szakmunkásképzés négy évről háromra történő redukálásával - szögezte le.
A bizottsági elnök azt mondta, hogy ő maga még nem látta a legújabb oktatási koncepciókat, bár kérte Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárt, hogy küldje át neki őket, de ez nem történt meg.
