Május elsejétől szabad a munkavállalás Németországban és Ausztriában: a két ország munkaerőpiaca az Európai Unióhoz 2004. május elsején csatlakozott tíz tagállam - köztük Magyarország - állampolgárai előtt is megnyílt. Utánanéztünk, hogy az elmúlt három hónapban tapasztaltak-e jelentős fellendülést vagy munkaerő-vándorlást az érintett országokban.
„Felszolgálóként dolgoztam már Angliában és Ausztriában, most - fél év kihagyás után - Németországba készülök” - mesélte a 25 éves Norbert, aki először ismerősök révén talált állást egy manchesteri pubban. A külföldi munka annyira megtetszett neki, hogy egy év kint tartózkodás után hat hónapot rendre itthon tölt, hogy aztán egy másik országban kezdje az egészet elölről. „Nincs családom, könnyen megy a beilleszkedés, egy helyen nem dolgozom túl sokáig, így több országot megismerhetek” - összegezte tapasztalatait és a vándorélet előnyeit az angolul és németül alapfokon beszélő fiú, aki a szállást mindig maga intézi: általában magyar barátaival közösen bérel lakást. Persze, neki is a fizetés a legfőbb szempont: a felszolgálóként megkereshető 1200-1500 eurós (315-400 ezer forintnyi) havi fix mellé 300-400 euró jatt is jöhet, hol több, hol kevesebb - mondta.
Nem rohamozták meg a magyarok Ausztriát és Németországot
„Annak ellenére, hogy május elsejétől szabad a munkavállalás Németországban és Ausztriában, nálunk eddig sem keresleti, sem kínálati oldalon nem mutatkozott jelentős változás. Ennek számos oka lehet, a munkát toborzó partnercégek vezetői és a HR-esek többsége nyáron veszi ki a szabadságát, így ebben az időszakban új megrendelésekkel nemigen számolhatunk. A szezon előtt viszont tárgyaltunk olyan osztrák munkaadóval, aki azt kérte, hogy folyamatosan küldjük neki az önéletrajzokat” - mondta a hvg.hu megkeresésére Tóth Károly, a munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel is foglalkozó EU-JOBS Kft. nemzetközi projektmenedzsere. Mint mondta, ez a versenyelőny - hogy egyes külföldi vállalatok bárkit felvesznek, ha az illető megfelel az alapvető elvárásoknak - hamar elvész, mert a hazai jelentkezők többsége nem beszél németül, következésképp nem lehet őket kiközvetíteni sem Ausztriába, sem Németországba.
Az építőiparban sincs földindulás
„A Németországban tevékenykedő magyar építőipari vállalkozások számára nem jelent nagy változást, hogy a magyarok immár szabadon vállalhatnak munkát Ausztriában és Németországban. A németek ugyanis korábban már megállapítottak kvótákat a magyar építőipari munkások számára, és még ezt a négyezres kvótát sem sikerült eddig kitölteni, így a szabaddá vált munkaerőpiacot sem rohanták meg” - mondta Mervai Péter, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének németországi vállalkozásokkal foglalkozó tagozatvezetője, részben német hatósági adatokra, részben személyes tapasztalataira hivatkozva. A Kölnben dolgozó szakember hozzátette: nem nőtt meg a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó kérelmek száma sem, mert még mindig jobban megéri a magyar tb-t fizetve kiküldetésbe küldeni a munkásokat és más szakembereket, mint kikölcsönözni őket Németországba, ahol a német járulékokat kell fizetni utánuk. Más szakmák esetében sem vált népszerűvé a magyarok kikölcsönzése - ezt a német engedélyezéssel foglalkozó hivataltól tudja Mervai.
Furcsa jelenség Németországban
A szakember ugyanakkor rávilágított egy érdekes jelenségre: Németországban számos építőipari cég igyekszik a magyar vállalatok által kiküldött magyar szakembereket egyéni vállalkozóként magához csábítani. Mervai szerint ez azt jelenti, hogy egyetlen német megrendelőnek fognak dolgozni ezek a magyarok (vagyis nem igazi vállalkozóként több helyre teljesítenek megbízásokat). Így ők színlelt egyéni vállalkozók lesznek. Sok magyar azonban nem tudja, hogy a német hatóságok az ilyesmire nagyon kényesek, és súlyos büntetésekkel számolhatnak azok, akik így próbálják meg a tb-jüket csökkenteni. A német adóhivatal adóbírságot, a tb-járulékok elkerüléséért pedig súlyos pénzbüntetést kaphatnak a magyarok. Mervai szerint a színlelt egyéni vállalkozás veszélyes játék, mert a munkás egyéni vállalkozóként lehet, hogy látszatra több pénzt kap, de e pénz után nem fizettek még járulékokat.
Czeglédy Edina, a Noerr és Társai ügyvédi iroda munkatársa szerint a németországi munkaerő-kölcsönzésre különösen figyelnie kell a magyar cégeknek, a bonyolult szabályozás miatt. Czeglédy azt ajánlja a magyar vállalatoknak, hogy német és magyar jogi szakértőket egyaránt vonjanak be egy ilyen ügyletbe. Mervai Péter ennek kapcsán azt emelte ki, hogy azoknak a cégeknek, amelyek munkaerő-kölcsönzéssel akarnak foglalkozni a német építőiparban, többek között hároméves iparági referenciával kell rendelkezniük. Vagyis a német munkaerőpiac megnyílt az egyéni munkavállalók előtt, de a cégeknek többéves procedúrával is járhat, míg bekerülnek a piacra - hangsúlyozta Czeglédy.
Hiányszakmák: mire van kereslet?
„Továbbra is a hiányszakmákban dolgozókra van igazán nagy kereslet Németországban. A szakmai ismeretek mellett a cégek elvárják a német nyelvtudást, még az olyan keresett - fizikai munkát végző - szakemberektől is, mint az építőipari vagy fémipari dolgozók, gépszerelők, géplakatosok, hegesztők. A szakmunkások nem csak Németországban, Hollandiában is keresettek - számolt be tapasztalataikról Tóth Károly. Szerinte egyelőre kevés nyugat-európai cégvezető ismerte fel, hogy nem csak a két végletben érdemes gondolkodni, vagyis az alacsonyan képzett vagy éppen igen magasan kvalifikált közép-kelet-európai munkaerőben.
Az idénymunkákra többnyire már év elején - márciusig - kiválasztják a külföldi vendégmunkásokat - mondta lapunknak Tóth, hozzátéve, hogy a külföldi munkaadók általában fél évre, vagy ennél hosszabb időre keresnek alkalmazottakat. Megéri nekik, ha hosszú távra terveznek, mert így - a munkaerő-fluktuáció miatt - nem kell plusz költségekkel számolniuk. A szakember a kérdésre, miszerint az első három, csendesebb hónap után számíthat-e rohamra a német munkaerőpiac, azt felelte: valószínűleg több cég alkalmaz majd külföldi dolgozókat, más kérdés, hogy a munkaerő-kereslet és kínálat mennyire találkozik majd egymással. Véleménye szerint ugyanis akinek megvan a megfelelő nyelvtudása, szakképzettsége, és külföldre vágyott, valószínűleg már talált magának állást.
A különböző állásportálok ajánlatait böngészve kiderül, hogy a német vendéglátóipar továbbra is felszippantja, sőt igényli a külföldi munkaerőt: a pultosoknak, szakácsoknak átlagosan 1200-1700 eurót, a szobalányoknak 1200-1500 eurót kínálnak a munkaadók. Egy szakképzett épületvillamossági szerelő 2200 eurót, egy festő, kőműves, hegesztő vagy villanyszerelő 1000-1200 eurót, egy házigondozó átlagosan 1000-1100 eurót kereshet havonta. Keresettek a hentesek (óránként átlagosan 7-9 eurós bérért), a csont és lapocka csontozók és darukezelők is. Szellemi munkaköröket tekintve a mérnökök (gépész- és épületgépészek), orvosok tudnak szinte azonnal elhelyezkedni, persze a megfelelő nyelvtudás birtokában.
Nemzetközi közvetítés: meddig tart és mivel jár?
Amikor beérkezik egy magyar munkaerő-kölcsönző és közvetítő céghez a külföldi megrendelés: mondjuk felszolgálót keresnek, először is ki kell választani a megfelelő jelölteket az adatbáziusból. „Kiszűrjük, hogy önéletrajzuk alapján kik felelnek meg a munkaadó által megadott kritériumoknak. Akikben látunk lehetőséget, azokat felhívjuk” - ismertette a kiválasztási procedúra menetét Tóth Károly. Mint mondta, a nyelvi készség elengedhetetlen. Nem baj, ha a munkavállaló nem beszél tökéletesen egy nyelvet, a lényeg: merjen kommunikálni, hogy a külföldi munkaadó lássa, szívesen tanul. Ha megvan a megfelelő jelölt, pályázati anyaga és a róla készült jellemzés kiküldését követően egy skype-os beszélgetés következik, melynek során megismerhetik egymást a felek. Több hét vagy akár hónap is eltelhet, mire a kiválasztás e fázisba jut, a folyamat akkor rövidül le lényegesen, ha a külföldi munkaadónak sürgős, hogy az alkalmazott munkába álljon. A munkaszerződést - vagy egy általános szerződés vagy névre szól - a külföldi cég küldi el, előfordul, hogy magyarul, így a dolgozónak lényegesen könnyebb elolvasnia. A hivatalos dokumentum aláírását - általában külföldön - regisztráció követi: adószám igénylés, bankkártya és egyéb dokumentumok kiváltása.
Néhány alapvető szabályt érdemes betartani a külföldön munkát vállalóknak. A legfontosabb, hogy mielőtt belevágnak, informálódjanak: hova mennek, mennyi időre, milyen céghez, milyen körülmények között fognak dolgozni, hol laknak majd, mennyi pénzből tudnak megélni - az első időkben mennyiből tudják fedezni kiadásaikat, van-e elég pénzük a hazautazásra. Azt sem árt tisztázniuk magukban, hogy egy időre kiszakadnak megszokott környeztükből, távol lesznek családjuktól, barátaiktól. Aki ezt nem bírja, jobb, ha neki sem indul.
| Nincs változás |
Kevesen tudják, hogy - a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény 26. paragrafusa szerint - ha valaki a Magyar Köztársaság területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja vagy három hónapon túl külföldön tartózkodik, a lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjénél vagy a konzuli tisztviselőnél kell bejelentenie.
„Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának népesség-nyilvántartása alapján külföldi letelepedést (állandó győri lakcím megszüntetését) nem jelentettek be 2011. május elseje óta. Ideiglenes külföldi tartózkodás bejelentésére volt példa, azonban csupán egy-két alkalommal havonta, ami nem több, mint a munkaerő-piaci nyitás előtti időszakban” - tudtuk meg Domanyik Esztertől, a város kommunikáció, marketing és turizmus osztályvezetőjétől. Budapesten a fővárosi önkormányzatnál nem készül összesítés a kerületek által regisztrált lakcím-megszüntetésekről, illetve a külföldi tartózkodás bejelentéséről. Amikor próbaképpen felhívtunk néhány kerületi polgármesteri hivatalt, lapunknak sehol sem jelezték a kitelepülők számának növekedését.
A határ túloldalán sem észleltek változást
Hasonlóan nyilatkozott a hvg.hu-nak Max Schulyok, az osztrák Burgenland tartomány székvárosának kommunikációs vezetője. Ez nem is meglepő, hiszen ha a határ innenső oldalán nem tapasztaltak nagyarányú mozgást a hatóságok, akkor nyilvánvaló, hogy például az eisenstadti, vagyis a kismartoni polgármesteri hivatal sem észlelt nagy változásokat. Schulyok egyébként már korábban, a munkaerő-piaci nyitás előtt is elmondta, hogy sokan dolgoznak, dolgoztak náluk a magyarok közül. Most, a határok teljes megnyílása után pár hónappal sem módosult a helyzet: Schulyok szerint továbbra is számos magyar van kint, de létszámuk nem változott jelentősen az utóbbi időben. |
László Éva Lilla - Szegő Iván Miklós
