A Magyar Rektori Konferencia (MRK) egyetért azzal, hogy szükség van az intézményhálózat strukturális átalakítására, de álláspontja szerint ennek a folyamatnak nem rövid távú pénzügyi megfontolásokon, hanem hosszú távú szakmai szempontokon kell alapulnia.

A szervezet az MTI-hez pénteken eljuttatott állásfoglalásában kiemelte: a magyar felsőoktatási intézmények száma nem különbözik a legtöbb európai országétól. Az intézményekben oktatott szakok száma viszont összességében jelentősen eltúlzott, így az intézmények működése nemzetgazdasági szinten kevésbé gazdaságos és hatékony.

"Ezért egyetértünk azzal, hogy az intézményhálózat strukturális átalakítása szükséges, hogy meg tudjunk felelni a változó társadalmi és piaci igényeknek, és biztosítani tudjuk a minél jobb minőségű és hatékonyabb működést az oktatás és a kutatás területén. Az ilyen irányú, a szakok számát csökkentő átalakításban az egyetemek és a főiskolák szakmai közreműködése nélkülözhetetlen" - olvasható a közleményben. 

Kitértek arra is, hogy már 2010 decemberében, az új felsőoktatási törvény koncepciójának szakmai egyeztetésénél jelezték, ahhoz, hogy eredményesen át tudják alakítani a magyar felsőoktatás rendszerét, először átfogó felsőoktatási stratégiára lenne szükség. Ezért ismételten javasolják, hogy készüljenek hatástanulmányok, amelyek alapján kidolgozható a szerkezeti átalakítást megalapozó felsőoktatási stratégia. Ezen dokumentumok hiányában félő, hogy ismételten csak kizárólag fiskális szempontokon nyugvó megoldás születik - mutattak rá.

A felsőoktatási intézményrendszer átalakításáról az origo.hu írt szerdán, arra hivatkozva, hogy birtokába került egy erről szóló koncepció. E szerint a mostani 29 állami fenntartású felsőoktatási intézmény helyett mindössze 16 maradna (12 egyetem és 4 főiskola). A hírportál úgy tudja, az oktatási államtitkár a múlt héten egyeztetésre hívta a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pannon Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Semmelweis Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a gödöllői Szent István Egyetem vezetőjét. A 12. egyetem a még nem létező Nemzeti Közszolgálati Egyetem lenne. 

A honlap információi szerint a tíz állami főiskolából négy maradna meg: a tanár- és a tanítóképzés centrumává váló egri, a nyíregyházi, a Budapesti Gazdasági Főiskola és egy egyelőre meg nem határozott központú kelet-magyarországi intézmény. A többi egyetem és főiskola karainak egy része beolvadna a megmaradók valamelyikébe. A hírportál hozzátette, hogy az egyetemi-főiskolai struktúra átalakítása a Széll Kálmán Terv miatt szükséges. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szerdán azt közölte, hogy a kormány várhatóan május végén tárgyalja a felsőoktatási koncepciót.

A kutatóegyetemek csütörtökön közös állásfoglalást adtak ki, amelyben a többi között az szerepel, hogy az ország hosszabb távú jövőjét szolgáló új felsőoktatási törvény koncepciója több vonatkozásban is a Széll Kálmán Terv rövid távú törekvéseinek kíván megfelelni, így a forráskivonásnak alárendelten ír elő strukturális átalakításokat.

Csütörtökön Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár négy főiskola rektorával folytatott egyeztetést az átalakításokról. Az oktatási államtitkárság ezt követően kiadott közleménye szerint az egyeztetésre meghívott négy rektor egyetértett azzal, hogy együtt kell keresni a felsőoktatási szerkezet szükségszerű racionalizálásának útjait. Mint írták, a felek véleményt cseréltek a felsőoktatási képzés szerkezetéről, az intézményszámról, a keretszámok megállapításáról, módjáról, a felsőoktatás minőségének javításáról, s e kérdésekben az álláspontok nem álltak egymástól távol. Az államtitkárság tájékoztatása szerint a konzultációt a következő napokban folytatják a többi felsőoktatási intézmény vezetőivel.