Alapvető igény – az interjúztató és a jelölt részéről is –, hogy az állásra pályázó felkészülten érkezzen a felvételi beszélgetésre. Előbbi elvárja, hogy szakmailag a legfelkészültebb jelöltet kapja, utóbbi pedig szeretne a lehető legjobban szerepelni, és persze mielőbb elhelyezkedni. Sokan megfeledkeznek az önéletrajzírást és a potenciálisan felmerülő kérdések megválaszolását követően, hogyan kérdezzenek – és miről hallgassanak –, az állásinterjún. Pedig ez legalább olyan fontos, mint az, hogy hibátlanul feleljünk a kiválasztást végző szakember kérdéseire. Akad azonban néhány téma, amelyet érdemes óvatosan megközelíteni. Íme, néhány kérdés, amelyet soha ne szegezzünk az interjúztatónak.

Mivel foglalkozik az önök cége?

A jelölt tájékozatlanságáról árulkodik a cég profilját firtató kérdés. Mielőtt megjelenünk egy állásinterjún, nézzünk utána, hova megyünk, milyen a vállalat piaci helyzete, megítélése a versenytársak körében, és persze az sem mellékes, ha tisztában vagyunk vele, egész pontosan milyen állásra jelentkezünk. (Előfordul ugyanis, hogy a jelentkezők próba, szerencse alapon válogatás nélkül minden elfogadható álláshirdetésre pályáznak, és amikor megjelennek egy állásinterjún, el kell gondolkodniuk, éppen melyik céghez kopogtatnak.) Egyből kiesik a potenciális jelöltek köréből a pályázó, ha a felvételiztető arra a következtetésre jut, hogy az illetőt nem érdekli különösebben, hova veszik fel, a lényeg, hogy legyen munkája. Vagyis nem elkötelezett, nem motivált és nem feltétlenül a cég érdekeit nézi, ha munkája során önálló döntéseket kell meghoznia. Következésképp nem megfelelő munkaerő.

sxc.hu

Mennyi lesz a fizetésem?

A bérre vonatkozó direkt kérdést az állásinterjú első - de sokszor még a második és harmadik – körében el szokták hárítani a kiválasztást végző HR-esek. Ugyan nincs bevett szabály vagy előírás arra, mikor érdemes előhozakodni a kérdéssel, mindenesetre célszerű kivárni, míg a célegyenesbe jutunk, amikor már tudjuk, hogy rajtunk kívül csak néhány jelölt van versenyben.

Ha a munkáltató úgy érzi, hosszú távon is számolhat egy jelentkezővel, de még vizsgáztatná (esetleg több esélyes is versenyben van a pozícióért), úgyis konkrét ajánlatot tesz: a követelmények mellett a bérkérdés is felmerül majd. Érdemes kivárni ezt a pillanatot, nemcsak azért, hogy ne tűnjünk anyagiasnak – nyilván mindenkinél az az egyik legfontosabb szempont, hogy mennyit fog keresni –, hanem, mert nagyjából úgyis be tudjuk lőni – különösen, ha a megpályázotthoz hasonló pozícióban dolgoztunk már –, hogy az áhított munkáért mire számíthatunk. Ha nem vagyunk tisztában a várható juttatásokkal, az állásinterjú előtt nézzünk utána, hogy más cégeknél, hasonló munkáért milyen bért kínálnak. Az információk kifizetődőek, később, egy esetleges béralku során, amikor az ajánlottnál magasabb fizetést szeretnék kialkudni, még jól jöhetnek.

Betegség esetén otthonról is tudok dolgozni?/ Hány napot maradhatok otthon, ha beteg a gyerek?

Nem szerencsés azzal indítani az állásinterjún, hogy mi lesz, ha betegség miatt kiesünk a munkából. Tény, hogy egyetlen cégvezető sem szereti, ha alkalmazottai kihullanak a csatasorból, még akkor sem, ha természetes, hogy olykor-olykor mindenki kidől. Amikor szóba kerül a munkaidő, a jelentkező háttere, óvatosan érdemes tapogatózni – a munkáltató rendszerint úgyis érdeklődik, van-e gyereke leendő alkalmazottjának. Ha másért nem, azért, hogy tudja, mire számíthat a jövőben. (Mekkora az esély rá, hogy a dolgozó egyik percről a másikra kiesik a munkából.)

Előfordul, hogy valaki már az állásinterjún rákérdez: behozhatja-e beteg gyerekét a céghez, ha nem talál senkit, aki vigyázna rá. A munkáltatók még akkor sem szívesen számolnak ezzel a lehetőséggel, ha a dolog elvileg megoldható. A munkahely nem gyerekmegőrző, és ugyan ki nézi el, ha a dolgozó megosztja figyelmét a munkája és a gyereke között? A kérdést azért sem célszerű feltenni, mert arra utalhat, hogy a jelentkező megbízhatatlan. Ez pedig a teljesítmény-orientált világban egyértelműen hátrány.

Állást kell találnom. Nem baj, ha több pozíciót is megpályázok a cégnél?

A munkavállaló, aki egyszerre több állásra is jelentkezik ugyanannál a cégnél - és ezt még közli is az állásinterjún -, maga alatt vágja a fát: gyakorlatilag első körben kiüti magát a lehetséges jelentkezők közül. Amellett, hogy a kérdés nem vall profira – ki hozza leendő munkaadója tudomására, hogy égetően szüksége van valamilyen állásra –, kellemetlen következményekkel is járhat. Előfordulhat, hogy a sikertelen felvételi beszélgetést követően, amikor az illető bejelentkezne egy másik, szintén a cégnél meghirdetett posztra, egyből elutasítják, mondván: egyszer már próbálkozott, de nem vált be.