„Bármilyen munkát elvállalok, a lényeg, hogy dolgozhassak” - ez ma a legnépszerűbb érv, miért is akarunk elhelyezkedni. Legalábbis a munkaerő-közvetítő és -kölcsönző cégek tapasztalatai szerint. De hogy is van ez?

Aggasztó tény, hogy Magyarországon a foglalkoztatottak száma tavaly 98 ezerrel csökkent, a 15-64 éves korosztály tagjai közül 3 millió 782 ezer főnek volt állása - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2009-es, éves összegzéséből. Ezzel egy időben a munkanélküliek száma 420 ezerre emelkedett, ami 28 százalékkal több, mint egy évvel korábban. 2009 végére már 10,1 százalékos munkanélküliségi rátát jelzett a hivatal, míg 2009 elején még „csak” 7,9 százaléknál jártunk. A mutatók romlása folytatódott: 2010 január végére a munkanélküliség már majdnem - két tized híján - elérte az elemzők által korábban prognosztizált 11 százalékot.

Mindezek ellenére a hvg.hu által megkérdezett, munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó szakemberek többsége azt mondja, hogy a piacon keresleti szempontból némi élénkülés tapasztalható. A szellemi munkaerő közvetítésére specializálódott ügynökségek szerint már év végén is lehetett érezni, hogy a toborzócégek bátrabbak: míg egy évvel korábban - 2008 végén - alig-alig bővítették állományukat, mára több időszakos - adminisztrációs, irodai kisegítő, call-centeres - munkára keresnek alkalmazottat. „Munkaerő-közvetítésnél is érződik, hogy kezd mozogni a piac, több igény érkezik a vállalatok részéről, már állandó kollégákat is keresnek, nemcsak időszakos állásokat hirdetnek” - mondta a hvg.hu-nak Repka Ágnes, a Trenkwalder országos munkaerő-közvetítő vezetője. Azt azért hozzátette, hogy nem látványos élénkülésről van szó, de jobb a helyzet, mint 2009 végén. Előrejelzések szerint csak 2012-ben várható igazi fellendülés a piacon, addig egyes szektorokban stagnál, máshol kis mértékben nő majd a kereslet a friss munkaerőre.

AP

„Az értékesítés még mindig hálás terület keresleti szempontból, ahogy az öt-tíz éves szakmai tapasztalattal bíró pénzügyi szakemberek vagy az idegen nyelven beszélő mérnökök is gyorsan el tudnak helyezkedni” - fejtegeti Repka Ágnes. De mi a helyzet a fizikai munkaerő-közvetítés és kölcsönzés terén? Egyelőre néhány nagyobb cég vállalkozik csak arra, hogy több száz fővel bővítse alkalmazotti állományát, ezek is inkább lokálisan fejtik ki hatásukat az álláspiacra - tudtuk meg. Lokálisan pedig vannak eredmények: januárban például jelentősen megugrott az állásajánlatok száma Észak-Magyarországon. A régióban az év első hónapjában 4775-tel több álláshelyet jelentettek be a munkaadók, mint 2009 decemberében: összesen 7055 betöltetlen pozíciót regisztráltak Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében. Igaz, a növekedés egybeesik a támogatott közmunka-programok beindításával, de mégis fellendülést jelez. A meghirdetett állások zömére segéd-, illetve betanított munkások jelentkezését várták, de kerestek kereskedelmi eladót, fémmegmunkálót, vagyonőrt, varrónőt és festőt is ebben a régióban.

Budapesten már nem ilyen biztató a helyzet: csökkent az igény a fizikai munkaerőre. A kölcsönzést járható útnak tartó megbízók között új céget jóformán nem is találni - számol be tapasztalatairól Zboray Balázs, a Humán Labor Munkaerő-szolgáltató Iroda területi igazgatója, hozzátéve, hogy tavalyhoz képest harmadával kevesebb állásajánlat érkezett. Ez 2007-hez képest további visszaesést jelent, ekkor ugyanis még kétszer annyi munkát kínáltak a cégek, mint 2008-ban. Elmondása szerint a korábban fizikai munkaerő-felvételt igénylő vállalatok egy része „összeszedte gyártását” és elment Magyarországról, mert a megrendelések elmaradása miatt visszaesett a termelés. Ugyanakkor továbbra is keresettek a betanított munkások, akik az élelmiszeriparban a szezonális termékek előállításán dolgoznak, valamint a szakmunkások, a középfokú végzettséggel bíró, esetleg túlképzett dolgozók - jellemzően az elektronikai iparban, élelmiszeriparban, mások részére „begyártó” nagyvállalatoknál. A létszámbővítést választók továbbra is igyekeznek kihasználni, hogy olcsóbban juthatnak szakképzett alkalmazottakhoz. „Nemrégiben interneten és az egyik újságban is meghirdettünk egy betanított munkás pozíciót, amire két nap alatt 350 önéletrajz érkezett, ehhez jöttek még a telefonhívások, személyes megkeresések” - említ egy konkrét példát Zboray, hozzátéve, hogy összesen 850-900 ember jelentkezett erre az egyetlen állásra.

A bértárgyalásokon a jelentkezők, akik fél-, háromnegyed éve, vagy még régebben nem dolgoznak, lejjebb adnak igényükből, csakhogy álláshoz jussanak - vázolja a trendet Repka Ágnes, megemlítve, hogy ez ugyan kecsegtető lehetőség a vállalatoknak, ám igencsak megnehezíti a toborzásért felelős HR-esek dolgát, akik előzetesen - majd több rostán - szűrik a meghirdetett pozíciókra jelentkezőket.

2009-ben százezer munkahelyet sikerült megtartani abból az 55 milliárd forintos hazai és uniós keretből, amelyet a foglalkoztatás-csökkenés visszafogására fordítottak – nyilatkozta január végén Simon Gábor, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára. 2010-ben munkahelyteremtő támogatásokra 2,1 milliárd forint jut, ez becslések szerint 2250 új álláshely létrehozására elég. Központi munkahelymegőrző támogatásra eddig 500 millió forintot különítettek el. 2009-2010-ben az uniós forrásból biztosított munkahelymegőrző programokra összesen 32,5 milliárd forint jut, ebből 20 milliárd a kis- és középvállalkozásoknak, 10 milliárd a nagyvállalatoknak, 25 milliárd pedig a mikrovállalkozásoknak - számolt be a helyzetről korábban az MTI.

Folytatódik az Út a munkához program: 2010-ben az előzetes tájékoztatás szerint 110 milliárd forintot, uniós forrásból pedig 7,5 milliárd forintot fordítanak erre, míg közmunkaprogramokra 16 milliárdot szán a kormány. Ugyanakkor változik a helyzet: április elsejétől megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv, helyette egyszerűsített munkaszerződést kötnek dolgozóikkal a munkaadók abban az esetben, ha a tevékenység legalább öt napra szól. Ha ennél rövidebb időre, elég szóbeli megállapodást kötni, vagy elektronikusan bejelenteni az APEH-nek a munkavégzést.