Mi lesz a sztrájktörvénnyel?
Nem véletlen, hogy a kormány eddig nem módosította a sztrájktörvényt, ehhez ugyanis az Országos Érdekegyeztető Tanács egyetértése kell. A munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek viszont túlságosan félnek attól, hogy csorbulnak a jogaik. Nemrégiben ezért többoldalú szakértői munka indult meg a munkaügyi minisztériumban, hogy megszüntessék az országban dúló lehetetlen állapotokat.
Sok bosszúságot okoz a vasúttal bejáró munkavállalóknak, illetve munkáltatóiknak - s így közvetve az államnak - a MÁV-sztrájk, főként ha az elégséges szolgáltatásról sem születik megállapodás, aminek köszönhetően nincs érvényes menetrend a sztrájk alatt. A munkavállalók havi/éves bérletükkel olyan szolgáltatásért fizetnek, amelyet nem kapnak meg, a munkáltatók pedig nem jutnak hozzá a vasúton veszteglő nyersanyagokhoz, vagy vevőikhez nem tudják eljuttatni az árut. Hiába fontolgatják ilyenkor, hogy esetleg kártérítést követelnek, erre ugyanis kizárólag akkor nyílik lehetőség, ha a bíróság kimondja, jogszerűtlen volt a sztrájk (például kollektív szerződés megváltoztatására irányul). A munkáltatót nem terheli felelősség a jogszerű sztrájk miatt bekövetkezett kárért, a munkavállalókat, szakszervezeteket pedig nem érheti hátrány a sztrájk szervezése, vagy az abban való részvétel miatt.
Ezért is gondolja úgy közleményében Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, hogy lépnie kellene a kormánynak a még elégséges szolgáltatás ügyében. Állásfoglalása szerint ugyanis a közszolgáltatások alapvető, elemi és tömeges szükségleteket elégítenek ki, amelyek kimaradása jelentős hátránnyal jár.
A kormány nem tesz vagy nem tehet semmit?
Nem véletlen, hogy a kormány nem akar döntést hozni a sztrájktörvény módosításának kérdésében, ehhez ugyanis az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) egyetértése szükségeltetik. Bár jogilag nem kötelezi semmi a kormányt, hogy a szociális partnerekkel (munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel) egyetértésben módosítsa a szabályokat, nem illene bele a kormány politikájába, ha kihagynák őket a döntésekből. Ez pedig egy különösen érzékeny terület, amely alapvető munkavállalói jogokat érint - magyarázta Berki Erzsébet, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) Munkaügyi Kapcsolatok és Bérpolitikai Főosztályának vezetőhelyettese.
Örömhír azonban - folytatta -, hogy nemrégiben többoldalú szakértői munka indult meg a sztrájktörvénnyel kapcsolatos javaslatok kidolgozása érdekében, bár hogy a módosításról szóló tervezet mikor ér révbe, nem lehet tudni.
Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk teljes szövegéért kattintson ide.