Törvények és szabályozások

A dohányzás egyike a húsz védett tulajdonságnak, amely diszkriminációját a törvény tiltja - elvileg. Gyakorlatilag pedig burjánzik a megkülönböztetés. Hiába tiltja a törvény a dohányos diszkriminációját a kiválasztás során, az újságok, különféle hirdetőtáblák tele vannak olyan hirdetésekkel, amelyekben "nemdohányzó dolgozókat keresnek".

Mi a teendő, ha valakit diszkrimináltak?

© Marton Szilvia

Dr. Kéri Ádám, az Egyenlő Bánásmód Hatóság munkatársa elmondta, hogy dohányos diszkriminációjának ezen esetével a hatóság még nem folytatott vizsgálatot. Pedig ha egy konkrét ügyben a kérelmező azt valószínűsíti, hogy őt kizárólag dohányzó volta miatt konkrét, személyes jogsérelem érte, azaz például a meghirdetett állásra - habár valamennyi feltételnek megfelelt - ezért nem vették fel, akkor panaszt tehet. A sérelmet szenvedett személy szabad mérlegelésétől függ, hogy panaszával az általános hatáskörű Egyenlő Bánásmód Hatósághoz vagy az ágazati hatóságok valamelyikéhez fordul (pl.: munkaügyi felügyelet), illetve a bírósági jogérvényesítés lehetősége is fennáll. A munkaviszony létesítését megelőző, illetve az azt elősegítő eljárás során felmerült hátrányos megkülönböztetés orvoslásakor azonban a bíróság sem hozhatja létre a munkaviszonyt, illetve nem kötelezheti a feleket munkaviszony létesítésére. A Hatóság a bíróság közhatalmi döntéseit azonban nem vizsgálhatja - emeli ki Dr. Kéri Ádám.

Csak a főnök engedélyével

Bár a gyakorlat mást mutat, a jogszabályok szerint a munkavállaló csak a munkáltató engedélyével szakíthatja meg dohányzással a munkaidejét. Ezt csak a munkaközi szünetben tehetné meg, ami nyolc órás munka esetén egyszer húsz percet jelent. Több munkáltatónál olyan megoldást találtak ki erre, hogy a dohányosok számára több munkaközi szünetet biztosítottak, de mivel ez nem számít bele a munkaidőbe, így tovább kell tartózkodniuk a munkahelyen.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk teljes szövegéért kattintson ide!