Dr. Kathi Attila egyszerű főosztályvezetőből lett a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) szóvivője. Az akkor még főfelügyelőségként ismert intézmény reklámfelügyeleti osztályát vezette, amikor egy hatékonysági javaslatcsomagban megemlítette, hogy a kommunikáció erősítésével mennyivel jobban elő lehetne segíteni a hatósági munkát. Ennek egyik eszköze volt a szóvivői tevékenység, amelyet a főnöke a tájékoztatási főosztályvezetői cím keretében azonnal rá is osztott. "A dolog annyira újszerű volt, hogy a munkaköri leírásomban jó ideig nem is szerepeltek a szóvivői feladatok" - mondta el a HR Portalnak dr. Kathi Attila, aki most már a társadalmi kapcsolatok főosztályának vezetőjeként irányítja a hatóság kommunikációját.

Mint mondta, a szóvivői munkában az a legnehezebb, hogy bármit mond, azonnal megjelenik, így ha véletlenül valami félreérthetőt mond, komoly gondot okozhat másoknak. "A félreértés magyarázatot szül, márpedig a magyarázkodás sosem szerencsés" - fogalmazott az NFH szóvivője. Többek közt ezért is kell vigyázni azzal, hogy mennyiben enged teret az ember a magánvéleményének, hisz megjegyzésével súlyosan befolyásolhatja a szervezet jóhírét. Márpedig ahol a szóvivő nincs felhatalmazva az intézményes kommunikáció irányítására, mert csak tájékoztatás céljából lett kijelölve a posztra, ott szigorúan kell ragaszkodnia a szöveghez - tette hozzá.

A jó munkához jó stáb is kell

Az NFH szóvivőjének bevallása szerint munkája komoly felkészülést igényel, bár jogász végzettsége révén előnyben van, hiszen nem kell külön elmagyaráztatnia senkivel a törvényeket. "Természetesen ehhez egy háttérstáb is jól jön, amely kellően a kezem alá dolgozik, illetőleg megfelelő kapcsolatokkal is rendelkezni kell, ha jön egy-egy rázósabb kérdés" - mutat rá a főosztályvezető, hozzátéve: a televízióban persze nincs idő felhívni az adott szakértőt, így ott töredelmesen be kell vallani a "tudatlanságot". Nem jó elkenni a dolgokat, azt úgyis észreveszik a nézők.

Szóvivővé érett a vámhivatalnok

Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) szóvivője szintén háttérmunkásból került át a "szószékbe": pályáját egyszerű járőrként kezdte, majd vámhivatali beosztottként folytatta. 1994-ben - a munka mellett - elvégezte az újságíró iskolát, pont akkor, amikor megalakult a VPOP sajtóosztálya, ahol később szóvivővé lépett elő. Véleménye szerint saját példája is bizonyítja, hogy a jó szóvivői munkához elengedhetetlen a megalapozott szakmai ismeret, hisz a tévében, rádióban rendszerint váratlanul jönnek a kérdések, nincs idő felkészülni rájuk. "Olyan mélységben kell elmélyedni szakmailag a témában, hogy mindenkor azonnal pontos tájékoztatást adhassunk, elvégre tévedni, hazudni nem lehet" - vallja Sipos Jenő.

A megkeresések egyébként általában e-mailben történnek, így az esetek többségében van idő utánanézni a dolgoknak, bár a VPOP szóvivője a legtöbb kérdésre már fejből válaszol, legfeljebb egy mélyebb szakmai kérdés teheti próbára. "Ha azonban egy jó csapattal dolgozik az ember, akiknek tagjai gyorsak, kreatívak, akkor ez sem jelenthet problémát, és könnyedén sikerülhet hitelesen képviselni a szervezetet" - fűzte hozzá a szakember.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk teljes szövegét itt elolvashatja.