2008. november. 13. 19:16 MTI Utolsó frissítés: 2008. november. 13. 19:08 Karrier

Kormányszóvivő: egyszeri bérkiegészítés a közszférának

Egyszeri, bruttó 20 ezer forintos keresetkiegészítést kapnak a közszférában dolgozók december elején - közölte Budai Bernadett kormányszóvivő a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón, Budapesten. A Fidesz közleményben reagált; mint írták, a megszorító intézkedések nehéz helyzetbe hozzák a közalkalmazottakat és családjaikat.

A kormányszóvivő azt mondta: a kormány még tavaly vállalt garanciát arra, hogy a közszférában dolgozóknak a reálkeresete átlagosan 2008-ban is megőrzi a vásárlóértékét. A kabinet elkötelezett abban, hogy betartsa ezt, még akkor is, ha azóta jelentősen megnehezedtek a feltételek - fűzte hozzá.

A kormányszóvivő emlékeztetett, hogy az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban született az a megállapodás, amelynek értelmében a korrekciós intézkedést idén két ütemben hajtja végre a kormány. Az elsőt, az egyszeri, bruttó 15 ezer forintot július elején kapták meg a közszféra dolgozói, a másodikat pedig - amely szintén egyszeri, de több, bruttó 20 ezer forint - december első napjaiban.

A keresetkiegészítés nagyjából 700 ezer embert érint - jegyezte meg Budai Bernadett; hozzátéve, hogy a második részlet körülbelül 18 milliárd forint többletforrást igényel, amelyet a központi költségvetés céltartalékából fizetnek ki.

Cser-Palkovics András, a Fidesz helyettes szóvivője az MTI-hez eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy a kormány arcátlan módon 20 ezer forinttal akarja kiszúrni a közszférában dolgozók szemét. Hangsúlyozta: "a brutális megszorító intézkedések", a bérbefagyasztás és a 13. havi bér elvétele "rég nem látott nehéz helyzetbe hozzák" a közalkalmazottakat és családjaikat.

A Fidesz szerint nem a közalkalmazottak, hanem a jelenlegi kormány tehet arról, hogy Magyarország "Európa szégyenpadjára került".

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.