Elharapódzó munkahelyi terror: mibe kerül a sanyargatás?
A dolgozók terrorizálása, sanyargatása a munkahelyen rendkívül elterjedt jelenség, a vezetők mégsem tesznek igazán ellene - állítja egy pénteki brit jelentés.
A Chartered Management Institute (CMI) elemző cég szerint ezért a menedzserek hiányos ismeretei okolhatók, így a munkáltatók nem tudnak eleget tenni annak az alapvető kötelességüknek, hogy megvédjék az alkalmazottaikat.
"A jelenlegi közgazdasági klímában a teljesítménykényszer erősebb, mint valaha, de ez sem indokolhatja a terrort. Erős, de igazságos vezetés nélkül hogyan is lehetne produktív munkakörnyezetet teremteni, és hogyan is remélhetik a munkáltatók, hogy motiválni lehet a kollektívát arra, amire már korábban se sikerült?" - mondta Jo Causon, a CMI marketing- és cégkapcsolati igazgatója.
A CMI kutatásai szerint a brit gazdaságnak évi 13,75 milliárd fontos (4391 milliárd forint) bevétel és 100 millió munkanap kiesését okozza a munkahelyi terror. A 867, közszolgálatban, vállalati és szolgáltató ágazatban dolgozó munkahelyi vezető kikérdezésén alapuló jelentésükben hangsúlyozzák, hogy a dolgozók képzésének elmulasztása hosszú távon rendkívüli kockázatot rejt.
A tanulmány szerint a vezetők 70 százaléka találkozott már a munkahelyi megfélemlítés egyes eseteivel az utóbbi három év során, és a kiterjedt sanyargatás is magasabb arányúvá vált a legutóbbi, 2005-ös jelentés óta. A főnökök nem minden esetben résztvevői az alkalmazottak terrorizálásának: a válaszadók 63 százaléka azonos rangban lévők közötti erőszakról, 30 százalékuk pedig a főnököt terrorizáló alkalmazottakról számol be. Több mint harmaduk állítja, hogy az esetek semmilyen következményt nem vontak maguk után. A válaszolók hetven százaléka a vezetők ismerethiányát okolja ezért. 55 százalék "személyes összetűzéseket" emleget, 48 százalék szerint "az autoriter vezetői stílus" a dolgok eredője.
Egy biztató jelenség azonban kiolvasható a CMI-jeletésből: több cég írott formában rögzítette már a munkahelyi terror elleni politikáját.