Munka és kockázat: hogyan védekezzünk?
A munkahelyi balesetek és a munkavégzéshez kapcsolódó megbetegedések számának csökkentését megcélzó Európai Hetet az EU valamennyi tagállamában 2008. október 20. és 24. között rendezték meg.
Az Európai Hét a kockázatértékeléssel foglalkozó Egészséges munkahelyek kampány része a több száz rendezvény, esemény, amely mind egy téma köré épül. Célja, hogy felhívja a figyelmet az egészségi és biztonsági kockázatok felmérésének fontosságára. Magyarországon az Európai Hét nyitó napján, október 20-án Budapesten az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség szervezésében került sor az Országos Munkavédelmi Fórumra, melyen Jukka Takala az EU-OSHA igazgatója bemutatta az európai kampány részleteit.
2010-2011-ben a karbantartáson lesz a hangsúly
Az Európai Munkavédelmi Ügynökség következő kétéves kampányának (2010 és 2011) a karbantartás lesz a témája. A nem megfelelő karbantartás önmagában is súlyos veszélyeztetést jelent, azonban maga a karbantartási tevékenység is veszélyes lehet. Előfordulhat például, hogy karbantartás közben kapcsolnak be egy gépet, helyeznek feszültség alá egy villamosvezetéket, nyomás alá egy csövet, ami a karbantartó sérüléséhez vezet. Az ilyen esetek megfelelő szervezéssel, tájékoztatással megelőzhetőek lennének - hívta fel a figyelmet a megelőzés fontosságára Gedeon András, az OMMF szóvivője. A munkavédelemben tapasztalt leggyakoribb szabálytalanságok számos más szabálytalanság mellett az üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságok. A hatóság emberei 12 715 esetben lepleztek le üzemeltetéssel kapcsolatos biztonságtechnikai hiányosságokat, 5813 esetben fedezték fel a be - és leesés veszélyt, 4078 cégnél tapasztalták az egyéni védőeszközök hiányát idén január és szeptember vége között.
115 éves az első munkavédelmi törvény
Az 1893. évi XXVIII. törvénycikk az első munkavédelmi regula, amely az ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni védelméről és az iparfelügyelőkről rendelkezett. A munkaadó köteles volt ipartelepén mindazt létesíteni és fenntartani, ami tekintettel a telep és az üzem minőségére, annak körülményeihez képest az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztosítása érdekében szükséges. Az alkalmazottak is kötelesek voltak ezekhez az intézkedésekhez alkalmazkodni, illetve a szabályokat megtartani. Az iparfelügyelők átvizsgálták a gyárakat évente legalább egyszer: megnézték, hogy foganatosítva lettek-e ezek az intézkedések. 1907-ben törvényben rögzítették a kötelező betegségi és balesetbiztosítást, az 1927-es törvénycikkben pedig már veszélyességi osztályok, az egyes osztályokra megállapított veszélyességi arányszámok is szerepeltek.
Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk teljes szövegéért kattintson ide.