Hol kezdődik a szexuális zaklatás?
Sokan bagatellizálják el a szexuális zaklatást azzal, hogy a nőknek kellett volna "erkölcsösebben" viselkedniük - mondja Sipos Márta munkajogász, aki szerint a probléma ott kezdődik, hogy a jogalkalmazó sem tudja pontosan, milyen meghatározás fedi le a szexuális zaklatás fogalmát, az eljárás teljesen hiányos.
Három évvel ezelőtt nagy port kavart az az eset, amikor az egyik magyar cégről olyan információk szivárogtak ki, hogy szexuális zsarolást alkalmaz a főnök - meséli Sipos Márta. Egy újságíró azonban bekamerázva vett részt az állásinterjún, amely fényt derített a zaklatásra: felvette, ahogy ajánlatot tesz a főnök. Itt zárul be az ördögi kör, meg van kötve a magyar jogászok keze. A magyar bírói gyakorlat ugyanis nem ismeri el ezt a bizonyítékot, jogosulatlanul jutottak hozzá, így elveszíti bizonyíték mivoltát.
Külföldön ezt úgy oldják meg, hogy háromnál kevesebb ember nem lehet egy légtérben, így elvileg nem történhet ilyen. A nyugati országokban részletesen kidolgozták a szexuális zaklatás fogalmát és speciális eljárásokat alakítanak ki, nagyon ügyelnek a tájékoztatásra is, hogy az áldozatok mit tehetnek, hova fordulhatnak, ha zaklatják őket. Magyarországon még a szexuális zaklatás fogalma sem tisztázott, társadalmi megítéléséről nem is beszélve - nyomatékosítja a jogi szakértő.
A szexuális zaklatás hazai megítélése
© Stiller Ákos |
A szexuális zaklatás tulajdonképpen a hatalommal való visszaélés egyik megnyilvánulása. A magyar munkahelyeken viszont annyira elfogadott az ilyesfajta főnök-beosztott viszony, hogy sokszor szemet hunynak az ilyen esetek fölött - elemezte a hazai helyzetet korábban Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NaNE) Egyesület munkatársa. A szakértő szerint hazánkban nincs kialakult kultúrája annak sem, hogy cégválasztáskor szempont legyen olyan szervezethez menni, ahol tiszteletben tartják a munkavállaló jogait.
Sipos Márta munkajogász is azon a véleményen van, hogy a szexuális zaklatással szembeni hozzáállásban nem jeleskedik a magyar jogalkotás. A magyar jogrendszer alkotói álságosan viselkednek. Sokan bagatellizálják el ugyanis ezt a kérdést (néhány bíró is) azzal, hogy a nőknek kellett volna körültekintőbben, "erkölcsösebben" viselkedniük, öltözködniük, nézniük, csücsöríteniük. „Ne haragudjon, kedves, de mégis mire számított, amikor ezt a miniszoknyát felhúzta?" - ilyen és hasonló "intellektuális", összekacsintós, "mi férfiak tartsunk össze" reakcióval intik le általában azokat, akik fel merik vetni a zaklatás fogalmát. Ha ebből a gondolkodásmódból indulunk ki, akkor valószínűleg a bűnös miniszoknya önmagától képes saját magát levenni, de minden valószínűség szerint a pikáns e-mailek írásáért - fizetésemelést lebegtető - légyottra invitálásért is a szoknyák a felelősek. Ez az absztraktnak tűnő, konzervatív gondolkodás jellemzi a magyar társadalom hozzáállását - mondta a munkajogász.
A zaklatás fajtái
A szexuális zaklatásnak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg. Az egyik az úgynevezett köztéri, tömegközlekedési eszközökön, szórakozóhelyeken stb. elkövetett nemi alapú zaklatás, melynek gyakori formája járműveken történő fogdosás ("tapizás"), az utcán gyakran hallható "utána fütyülés", az "utcai, éttermi beszólások", a "megbámulás". Az ilyen zaklatást általában idegenek követik el, és a helyzetből adódóan általában röviden zajlik le. A másik, a munkahelyi szexuális zaklatás, amely jellemzően hosszabb időn át folyik, és ismerős kolléga, ügyfél, illetve, bár ez a nevéből nem derül ki, oktatási intézményben tanár is elkövetheti. A szexuális zaklatásnak különböző fokozatai vannak: a kétértelmű megjegyzés, az obszcén utalás kevésbé, a nem kívánt fizikai kapcsolat pedig már súlyos zaklatást jelenthet.
"Ezt azért"- szexuális zsarolás
A nemzetközi szakirodalom és jogszabályok is megkülönböztetik a munkahelyi szexuális zaklatás két formáját. Az egyik esetben az elkövető konkrét szexuális szolgáltatás(ok) nyújtásától teszi függővé a zaklatott személy munkahelyi, tanulmányi előmenetelét, foglalkoztatását, felvételét, képzéshez vagy bármely más juttatáshoz való hozzáférését, vagy a követelt szexuális szolgáltatás megtagadása esetén az ezektől való visszatartását, kirúgását. A követelés nem feltétlenül erőszakos. A munkavállalók, diákok meglehetősen érzékenyek a kollégák, főnökök, tanárok igényeire. Ez különösen igaz a női nemre, többek között azért, mert a szexuális zaklatást körülvevő tévhitek és sztereotípiák gyengítik a nők érdekérvényesítő képességét. A megkövetelt, kikényszerített vagy igényelt szexuális szolgáltatás szintén sokféle formát ölthet az inkább megalázó jellegű cselekményektől egészen olyanokig, melyek megközelítik, vagy akár el is érik a nemi erőszak mértékét. Az ilyen szexuális zaklatást nevezik szexuális zsarolásnak, jogi nyelven quid pro quo ("ezt azért") szexuális zaklatásnak.
Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk folytatásáért kattintson ide.