Egy friss amerikai tanulmányból kiderül, hogy a munkatapasztalat, amire hosszú évek során tesz szert valaki, és a kemény munka, amit arra fordít, hogy felkészüljön az állásinterjúra, kárba vész, ha a kézfogása nem tesz pozitív benyomást partnerére – írja a CarrierBuilder nevű álláskereső oldal.

A „döglött hal”- effektus, vagyis a laza, erőtlen érintés, lefelé irányuló kézfejjel még a külsőségeknél (tetoválás, szakadt harisnya) is jobban befolyásolhatja a jelentkezőről kialakuló képet. Nincs annál kellemetlenebb, mint amikor az interjúztató arra számít – a beküldött önéletrajz, az előzetes beszélgetés, esetleg telefonos interjú alapján -, hogy egy határozott, karakán szakemberrel találkozik, ám ehelyett egy tétova, puha kézfogást kap, és egy idegességtől reszkető jelöltet. Ilyenkor azonnal átvillan az agyán, hogy „mit kezdünk egy ilyen emberrel?” „Vajon az üzletfelekkel is így fog majd kezet?”

Üdvözlet. Az első érintés meghatározó. © sxc.hu

Az állásinterjú a második lépcsőfok, amely a megpályázott álláshoz vezet. A megjelenés, a testbeszéd, a jelentkező viselkedése mind-mind jelzéseket ad, amelyeket az interjúztató megjegyez, rendszerez és összevet azzal a képpel, amelyet a jelentkező önéletrajzával alakított ki magáról.

Az álláskeresők begyakorolhatják, hogyan játsszanak el egy szerepet az interjún, hogyan beszéljenek, pontosan megtervezhetik megjelenésüket, és megtanulhatják, hogyan és mit válaszoljanak a jól kiszámítható kérdésekre - véli Greg Stewart, az Iowai Egyetem professzora, hozzátéve, hogy a kézfogás azon kevés komponens közé tartozik, amely egyedi, sokat elárul a jelentkezőről, mivel ez az első nem verbális megnyilvánulási forma, ami plusz információt ad a jelölt személyiségéről.

A kézfogás és a kedvező benyomás közötti kapcsolat szinte tapintható, az interjúztatók tapasztalatai szerint a határozott kézfogás legtöbbször nyitottsággal párosul, és olyan képességekkel, készségekkel, amelyek vonzóvá teszik a jelöltet (őszinteség, határozottság, döntéshozatali képesség, önálló munkavégzés).

Milyen a jó kézfogás?

Sokféleképpen definiálhatjuk a „jó” kézfogást, ám a gyakorlat legtöbbször felülírja az elméletet. Hiába a határozott karlendítés, a felfelé mutató kézfej, a pár másodperces érintkezés, ha a másik nem partner ebben. Az állásinterjún remek teszthelyzet a bemutatkozó kézfogás. Bár egyszerűnek tűnik, mégis számos kérdés átfuthat a jelelölt fején: mikor nyújtson kezet, köszönés előtt, közben vagy esetleg utána? Megvárja, míg az interjúztató nyújtja a kezét vagy ragadja magához a kezdeményezést? Meddig „szorongassa” a másik kezét?
 
Hogyan nyújtsd a kezed?

Egyetlen pillanat alatt mérd fel a terepet! Mikor belépsz az ajtón, természetes, hogy azonnal köszönsz. Ha az interjúztató állva fogad, nem töprenghetsz sokat, azonnal nyújthatod is a kezed. Ha az íróasztal mögött ül, és feláll, hogy üdvözöljön téged, a helyzet kedvező: van pár másodperced, míg sor kerül a bemutatkozásra. Előfordul, hogy az interjúztató az asztal mögött ül, és csak akkor áll fel, ha a jelentkező odalép, és nyújtja a kezét. A határozottság ebben az esetben elengedhetetlen. Mutatkozz be, majd a rövid, határozott üdvözlést követően (arra ügyelj, hogy ne legyen túl erős a szorítás, ne morzsold össze a másik ujjait, ne rángasd a kezét), engedd el partnered kezét. (A hosszas kézfogás kellemetlen lehet a másik számára.) Közben ne feledkezz meg a szemkontaktusról, bemutatkozáskor nézz partnered szemébe!

Hogyan gyakorolj?

A kézfogást be lehet gyakorolni, ám arra érdemes odafigyelni, hogy akármilyen profin is megy, ha a helyzet úgy hozza, számos tényező „belerondíthat” a tökéletes bemutatkozásba. Barátaiddal gyakorolhatsz, segítségükkel kitapasztalhatod, milyen a megfelelő kézfogás, ám emellett azt a technikát is sajátítsd el, ami stresszhelyzetben ellazít, így nem jössz zavarba, ha élesben kerül sor a bemutatkozásra.