2008. június. 19. 06:40 hvg.hu Utolsó frissítés: 2008. június. 20. 12:27 Karrier

Mennyit keres egy pap?

Ezúttal a papok és egyházi foglalkozásúak piaci esélyeit tekintjük át. Hogyan alakult a bérezésük az elmúlt években? Hány nő dolgozik ezen a területen? Összefoglalónk a HVG Kiadó gondozásában megjelent Szakmák Könyve adatain alapul.

2005-ben e foglalkozási körben átlagosan havi 210 ezer forintot, átszámítva átlagosan évi 10 100 eurót kerestek (az összes foglalkozási ág átlaga mintegy 150 ezer forint, évi 7200 euró). Ezzel a papok (lelkészek), egyházi foglalkozásúak a kereseti alsó középmezőnybe tartoznak a szakirányítói foglalkozás-főcsoporton belül, amely az EU statisztikáiban 2003-ban és 2004-ben évi 11 ezer euró egy főre jutó átlagkeresettel szerepel.

© Marton Szilvia
A pap (lelkész), egyházi foglalkozásúak havi alapbére és bruttó keresete 2000-ről 2005-re összességében nőtt (de 2004-ben jelentősen csökkent), a bér a háromszorosára, a kereset pedig mintegy 210 százalékkal.

A megyénkénti kereseti különbségek eltérnek az összes hazai foglalkozási ág átlagától (aszerint 7 megyében átlagos volt a kereset, 12-ben átlag alatti, s csak a fővárosban átlag fölötti).

A papok, egyházi foglalkozásúak körében a Fejér megyeiek vitték haza a legtöbbet, itt a havi kereset átlagosan csaknem 80 ezer forinttal múlta felül az országos átlagot, a 210 ezer forintot. Több mint 40 ezer forinttal maradt az országos átlag alatt az egyházi foglalkozásúak Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye. A nők a kevés releváns adat szerint e munkakörben is kevesebbet keresnek a férfiaknál.


Munkaerőpiac

A pap (lelkész), egyházi foglalkozási körbe tartozók 2005-ben minden korcsoportban, teljes létszámukban alkalmazottak. A foglalkoztatottaknak átlagosan ötöde volt nő, ezen belül a fiatalok körében 30, az 50 év fölöttieknél 10 százalék ez az arány.

A papok (lelkészek), egyházi foglalkozásúak létszámukhoz mérten kisebb arányban jelennek meg álláskeresőként a munkaügyi hivatali regisztrációban, mint az összes hazai foglalkozási ág átlaga (2005-ben körülbelül egy százalék az összes mintegy 7 százalékkal szemben).

A szakmakör
Ide tartozó foglalkozások (munka-körök): apáca (oktatással, ápolással foglalkozók nélkül) ● börtönlelkész ● hitoktató ● káplán ● kórházi lelkész ● plébános ● rabbi ● segédlelkész ● szerzetes (oktatással, ápolással foglalkozók nélkül) ● tábori lelkész
Az álláskeresők 10 százaléka pályakezdő, s arányuk 2000 és 2005 között csökkent. Az e foglalkozási körbe tartozó regisztrált álláskeresőknek 2006 tavaszán nagyjából a fele volt nő.

Papokat (lelkészeket), egyházi foglalkozásúakat a munkáltatók nem a munkaügyi hivatalokon keresztül keresnek, 2006 tavaszán például e körben nem volt bejelentett álláshelykínálat.

Ahhoz, hogy valaki e foglalkozási körben dolgozhasson (lelkész, misszionárius, óvodapedagógus-, szociálpedagógus-, tanító- hitoktató, rabbi, református valláspedagógus, teológus-pap, vallástanár) főiskolai, egyetemi végzettség szükséges.

2000-ről 2005-re a munkaügyi hivataloknál bejelentkezett álláskeresők száma 2 százalékkal nőtt, a bejelentett állásoké 14 százalékkal csökkent. Hat év alatt összesen 2,3-szer annyi munkakeresőt regisztráltak, mint ahány betöltetlen állást, 2000-ben ez az érték 1,9, míg 2005-ben 2,2 volt.

2005-ben – a KSH adatai szerint – a kulturális, művészeti és vallási foglalkozás-alcsoportban a foglalkoztatottak mintegy 18 százaléka nem a lakóhelyén dolgozott (az összes foglalkozási ág esetében ez az arány 32 százalék).

Foglalkozásjellemzők
Főbb tevékenységek: misék, istentiszteletek vezetése, a szentségek kiszolgáltatása a hit vagy felekezet szabályai szerint; szentbeszédek, prédikációk tartása; lelki és erkölcsi támogatás a vallási közösség tagjainak; lelkészi lelkigondozó szolgálat a kórházakban, hadseregben, börtönökben; vallásoktatás; adminisztratív feladatok ellátása az egyházi intézmények bizottságaiban; humanitárius, szociális tevékenység.