Ausztriának 1,7 százalékos bővülési ütemet feltételezve, 2020-ig 250 ezer, háromszázalékos növekedés esetén pedig 600 ezer szakmunkásra lenne szüksége pótlólag - idézett egy, a helyzetről készült tanulmányt Reinhold Mitterlehner, a WK főtitkára.

A hiányt belső forrásokból nem tudja fedezni, demográfiai okok miatt sem, a szakképzett munkaerő egyre nagyobb hányada, csaknem fele 45 év fölötti, miközben az utánpótlás tartósan csökkenő irányzatot mutat. Az osztrák üzemek nyolcvan százaléka már most szakmunkáshiánnyal küzd.

A kamara hosszú távú megoldásként egy hatékony bevándorlási koncepció kidolgozását szorgalmazza, méghozzá kanadai mintára. Annak értelmében a bevándorlási kérelmeket - a gazdasági szükségletekhez igazítva - pontrendszer alapján bírálnák el. Két alapvető tényezőt vennének figyelembe: a szakképzettséget és a nyelvtudást.

Rövid távon a WK a kilenc új EU-tagország felé még érvényben lévő munkaerőpiaci korlátozások eltörlését, vagy legalábbis az engedélyezett keret negyedévenkénti módosítás sürgeti.

Az EU 2004-es kibővítése után Ausztria - Németországhoz hasonlóan - korlátozta a munkaerő beáramlását az újonnan csatlakozott közép- és kelet-európai államokból. A szabályozást először két évre alkalmazta, majd később újabb háromra meghosszabbította. Az EU-rendelkezések szerint a tilalmak fenntartására 2011-ig van lehetőség, ha valós a veszély, hogy a nyitás komoly zavart okozhat az adott ország munkaerőpiacán.

Az osztrák gazdasági és munkaügyi miniszter rendeleti úton az év elejétől - az addigi három helyett - újabb ötven hiányszakmákban nyitotta meg az ország munkaerőpiacát a közép- és kelet-európai EU-államokból származók előtt. A szakmunkás-foglalkoztatási rendelet olyan fémfeldolgozó, gép- és építőipari, elektromos szakmákban szüntette meg a korlátozásokat, mint például a lakatos, esztergályos, ács, tetőfedő, festő, kőműves, villanyszerelő, darukezelő. A tárca akkor 6-7 ezerre becsülte azoknak a munkahelyeknek a számát, amelyekre januártól külföldről is pályázni lehet.

A pénteki osztrák lapokban közölt adatok szerint április végéig azonban csupán 1684-en éltek az uniós társországokból a munkavállalási engedély lehetőségével - javarészt a vendéglátás és az idegenforgalom területén -, jóval kevesebben, mint ahány szakmunkásra az osztrák gazdaságnak szüksége volna.

Martin Bartenstein gazdasági és munkaügyi miniszter elképzelése szerint 2009-től szabadon fogadnák a közép- és kelet-európai országokból érkező szakmunkásokat, a foglalkoztatási tilalom csupán a segédmunkások egy részére maradna fenn, 2011-ben pedig sor kerülne a korlátozások teljes körű lebontására.