Koncentrációs zavarok. Gátló tényező © Marton Szilvia

„Soha nem adom ki magam idegenek előtt, isten ments, hogy lássák rajtam, ki vagyok borulva. Egy éve azonban kénytelen voltam szakemberhez fordulni, mert a munkahelyi hajtás miatt éjszakánként nem tudtam aludni” – meséli Erzsébet, miért keresett fel egy kineziológust. A 35 éves nő egy belvárosi szállodában dolgozik, évente két-három hét szabadságot vesz ki, ebből aktív pihenésre kevés idő jut. „Az első kezelés áttörő volt, felszabadultam, olyan dolgokra jöttem rá, amelyeket addig elnyomtam magamban. A maximalizmus, a megfelelési vágy, a sértődékenység vezetett oda, hogy túlhajtottam magam, éjszakánként is a másnapi feladatokon rágódtam” – mesél az alvászavarokat, állandó feszültséget kiváltó lelki okokról Erzsébet. A kérdésre, miszerint egyedül nem lett volna-e képes arra, hogy megbirkózzon a problémával, azt feleli: kellett valaki, aki rávilágított az ok-okozati összefüggésre, mitől készült ki a szervezete. Elmondása szerint a második, harmadik kezelés már nem tárt fel lényeges problémákat, ahhoz azonban elég volt, hogy eldöntse, változtat életén.

De mi rejlik a kineziológia mögött? Miért hisznek egyre többen gyógyító erejében? A fiatal tudományág - az alkalmazott kineziológia, mozgás-tudomány - alapjait az 1960-as években egy amerikai csontkovács, George Goodheart fektette le. Az ősi kínai akupunktúrás módszert és számos modern tudomány, például a táplálkozástudomány eredményeit alapul véve kidolgozott egy izomtesztelésen alapuló módszert, amelynek segítségével a beteg lelki problémáit kiváltó életeseményeit tárta föl. A kezelés lényege, hogy különböző technikák segítségével feloldja az energiablokkot, ezáltal a szervezet öngyógyító mechanizmusa életbe lép, és egy idő után helyreáll a testi-lelki egyensúly.

Milyen problémák kezelésére alkalmas?

Segítség lehet azoknak (a teljesség igénye nélkül), akik asztmával, allergiával, bőrproblémákkal (ek-céma), tanulási zavarokkal, alvás-problémákkal küzdenek, pánik-betegségben, önbizalomhiány-ban szenvednek, szoronganak, krónikus fáradtsággal küzdenek, szenvedélybetegek.

De hogyan működik mindez a gyakorlatban? Az izomtesztelés során az alkar izmaira kifejtett enyhe nyomás következtében az ember tudatalattija információkat közöl: kiderül, hogy egy adott életkorhoz, attitűdhöz köthető-e stresszes állapot. A kellemetlen emlékek keltette negatív érzelmek hatására az izmok elgyengülnek, ebből lehet tudni, hogy a beteg szervezete ösztönösen védekezik valami ellen. Ha az izmok ellenállók (feszesek), megtörténhet az oldás, amely segít abban, hogy a beteg felismerje a testi-lelki problémái mögött meghúzódó okokat, és tegyen ellenük. Mindennek hátterében az a feltevés áll, hogy a sejtek információt továbbítanak – minden élményt valamilyen mozgás kísér, az ezekhez köthető érzések azonban a tudatalattiban szunnyadhatnak, amíg valami nem hozza napvilágra őket. „Egyszerre egy problémára koncentrálunk, és az izomtesztelés során mindig engedélyt kérünk az oldásra” – meséli Szokán Mónika, aki a kineziológia egyik ágaként ismert One Brain (Egy Agy), vagy Three in One Concepts (Három az Egyben) módszerrel kezeli azokat, akik hozzá fordulnak. Az oldás lényege, hogy a negatív élményeket, érzéseket, amelyek egy adott élethelyzethez kapcsolódnak, pozitívval helyettesítsük, korrekcióval - meséli Mónika.

A kezelés, amelynek elején a kineziológia elméletét is vázolta a szakember, ennél jóval emberközelibb. Néhány gyertya, egy csöndes szoba, és egy tesztlap, amelyre szép sorjában fölkerülnek az információk: az első stresszes helyzet, ami csecsemő, vagy kisgyermek korában érte az embert - hónapra pontosan. Ezt további, egy-egy adott életkorban lelki problémát okozó élethelyzetek felismerése követi (a kineziológus a páciens alkarjának izmait érintve csak egy dátumot mond, akinek ebből át kell gondolnia, mi történt vele az adott időpontban, vagyis hol gyökereznek egy adott probléma okai.) Ezt követi az oldás, és ha a szervezet engedi, a gyakorlatok, amelyekkel a testi-lelki panaszok orvosolhatók. Mivel a kineziológia alapvetően a mozgáson alapul, lehet szó  egész testet átmozgató feladatokról (például karlendítés, lábemelés), amely a mozgásreflexek aktivizálását segíti elő, esetleg mentális feladatokról, mint a felolvasás, de mindig élethelyzettől, egy adott problémától, és az egyéntől függ, milyen feladatokat kell elvégezni a siker érdekében. Felmerül a kérdés: gyógyításról van szó, vagy csak egyfajta segítségről, amely a placebo-hatáshoz hasonlóan a szervezet öngyógyító képességére épít?

Nem kézrátétellel gyógyítanak © Stiller Ákos

„Mi nem gyógyítunk, csak stresszoldást végzünk, segítünk felismerni a gyógyulást hátráltató stresszes blokkokat”- szögezi le Bihari László One Brain konzultáns és oktató. Magyarországon a 90-es évek elejétől mutatkozik egyre nagyobb igény a kineziológiai kezelésekre.

„Az emberek problémái olyan mélyen gyökereznek, hogy azokat már nem mindig lehet pirulák bevételével orvosolni” - véli Bihari László, hozzátéve, hogy nem lehet általánosítani, az egyéntől és a problémától függ, hány kezelésre van szükség a gyógyuláshoz. A beteg pozitív hozzáállása nélkül nem megy, az öngyógyuláshoz nyitottság kell, és elhatározás, hogy az ember változtatni akar életén. Ha elhiszi, hogy erre képes, szervezete megteszi a magáét. A szakember szerint a stresszes állapotot okozó egy-egy probléma többnyire 3-4 kezeléssel megoldható. Ez persze nem vonatkozik a súlyos betegségek (leukémia, daganatos megbetegedések) hátterében álló és kialakuló lelki okokra, olyankor a betegek leginkább az orvosi kezelés mellett, kiegészítő terápiaként veszik igénybe a stresszoldást.

Hogyan lesz valakiből kineziológus?

Semmilyen alapkövetelmény nincs: nem kell pszichológusi, orvosi diploma ahhoz, hogy valaki kineziológus legyen, éppen ezért sokan szkeptikusan vélekednek a szakmáról. Néhány tanfolyam elvégzése - különösebb anatómiai ismeretek nélkül - elég ahhoz, hogy tévedhetetlenül megállapítsa valaki a probléma forrását? Akadnak olyanok, akik saját kedvtelésből tanulják a kineziológiát, önmaguk, családjuk, barátaik lelkét ápolgatják, míg mások pszichológusként, kineziológusként is praktizálnak. Olyan is előfordul, hogy valaki személyes élményei hatására dönt úgy, hogy ezt a pályát választja, először csak a szűk környezetét „kezeli”, majd elvégzi a képesítést adó tanfolyamot, és bejegyzett kineziológusként praktizál. Ehhez azonban vizsgát kell tennie az Egészségtudományi Intézetnél (ETI). OKJ-s szakmaként nem jegyezték be, mint kineziológia, a One Brain módszer nem áll meg a lábán, mert nem csak a kineziológia eszközeivel dolgozunk - magyarázza Bihari. A módszer elsajátítására, amely esszenciája a kineziológiának és az ehhez szorosan kapcsolódó  tudományágaknak, mint például a színterápia, illatterápia vagy a Bach-virágterápia (virágokból nyert esszenciával orvosolják a lelki panaszokat), Magyarországon csak külön képzésen, nem intézményesített oktatás keretében nyílik lehetőség. A képzés során, amely amerikai mintára történik, 11 szintet kell elvégezni ahhoz, hogy valaki konzultánsként dolgozhasson. Van egy ennél magasabb, 12. szint, amit azok teljesítenek, akik tanítani is akarják a módszert. Minden szint egy 3-5 napos workshop-jellegű tanfolyamból áll, napi 7-8 órával. A tanfolyamok elvégzését igazoló oklevelet Amerikában állítják ki. Itthon a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán van lehetőség arra, hogy valaki hat félév alatt, intézményes keretek között, humánkineziológiai szakon végezhessen.