2008. április. 11. 14:03 MTI Utolsó frissítés: 2008. április. 11. 13:56 Karrier

Melyek a legnépszerűbb hazai egyetemek?

Az első helyes jelentkezéseket tekintve általában emelkedett, míg összességében - az országos tendenciának megfelelően - csökkent idén a nagyobb egyetemekre jelentkezők száma.

A Debreceni Egyetem (DE) idén az ELTE után a második legtöbbször választott felsőoktatási intézmény (legtöbben jelölték meg első helynek), míg az államilag támogatott képzésre jelentkezők arányát tekintve a harmadik helyet foglalja el az intézmények frissen kialakult rangsorában - közölte Jávor András, a DE oktatási rektorhelyettese. A DE-re a 13 404 jelentkezőből 6837-en első helyen kérték a felvételüket, az állami képzésre 11068-an jelentkeztek. A 16 mesterszakra mintegy ezren pályáznak, a többiek alapszakon kívánnak tanulni - tette hozzá. Legnépszerűbb az agrár- és vidékfejlesztési, a közgazdasági és a jogász szak, míg legkevesebben matematikusnak, illetve biológusnak jelentkeztek.

A vidéki felsőoktatási intézmények közül a legtöbben, szám szerint 13 874-en a Szegedi Tudományegyetemre (SZTE) adták be jelentkezésüket, s közülük 6731-en első helyen jelölték meg az intézményt. Az első helyen Szegedre jelentkezők számát tekintve a korábbi évek csökkenési üteme lelassult: míg 2007-ben több mint két és fél ezerrel kevesebben jelölték meg első helyen az SZTE-t, mint 2006-ban, idén a csökkenés már csak 800 fő volt - közölte Szabó Gábor rektor.

Az ELTE-re jelentkeztek a legtöbben, több, mint 16 ezren; társadalomtudományi és a pedagógiai és pszichológiai karán - a tavalyihoz képest - nőtt az első helyes jelentkezések száma - közölte Zentai László, oktatási rektor-helyettes. Továbbra is az átlagnál jobban csökken a jelentkezők száma a természettudományos, műszaki területen, míg a csökkenés az átlagnál kisebb a jogi, a bölcsész, a társadalomtudományi területen.

A Pécsi Tudományegyetem (PTE) a jelentkezők számát tekintve megőrizte dobogós helyezését a felsőoktatási intézmények közötti versenyben; az ELTE és az SZTE mögött a harmadik helyen áll - közölte a PTE közleményében. Pécsre több, mint 13 ezren adták be kérelmüket, közülük mintegy 9 ezren alapképzésre és nappali tagozatra. Ez a tavalyihoz képest 25 százalékos visszaesést jelent, amelynek a demográfiai változások mellett oka lehet az is, hogy az országban a Baranya, Somogy, Tolna alkotta Dél-Dunántúlon vállalták a legkevesebben, csak valamivel többen, mint 8 ezren, hogy jelentkezzenek valamilyen egyetemre, vagy főiskolára.

A Budapesti Corvinus Egyetemre idén 9782-en jelentkeztek, első helyen 6006-an. Kerekes Sándor oktatási rektor-helyettes azt mondta: az első helyes jelentkezéseket tekintve nőtt a felvételi kérelmet benyújtók aránya az élelmiszermérnöki és, a tájépítészeti képzésben. A hagyományos társadalomtudományi gazdálkodástudományi és közgazdasági karokon nem változtak az arányok. Divatszak idén a turizmus-vendéglátás és nemzetközi gazdálkodás.

A veszprémi Pannon Egyetemre idén 6163 diák jelentkezett, míg a múlt évben pontosan 900-zal többen, azaz 7063-an adták be a kérelmüket - tájékoztatott Kristóf János, az egyetem oktatási és akkreditációs rektorhelyettese. A 6163 jelentkező közül 2807-en jelölték meg első helyen a Pannon Egyetemet. Az alap- és nappali (egységes osztatlan) képzésben mindkét finanszírozási formában 4006 jelentkezőt regisztráltak. Az államilag támogatott oktatás minden képzési formájában és tagozaton 5664 jelentkezőt tartanak nyilván - mondta a Kristóf János.

Előnyösen változott az első helyen a Miskolci Egyetemre jelentkezők létszámaránya, az országos átlagnál ugyanis többen jelölték meg első helyen a borsodi megyeszékhely felsőoktatási intézményét. Szűcs István tanulmányi rektorhelyettes közölte, hogy az összes jelentkező számát tekintve ebben az évben az országos átlaghoz közeli tendencia tapasztalható a Miskolci Egyetemen is, több mint két százalékkal nőtt azonban a miskolci kampuszt első helyen megjelöltek létszámaránya. Mintegy 11 százalékkal ugrott meg a jogtudományi kart első helyen megjelölők száma.

Itthon Iványi Blanka 2024. november. 29. 10:27

A magyarokat még mindig az alacsony fizetések aggasztják, nem az LMBTQ – elkészült Magyarország 2024-es problématérképe

A kormánypárti szavazókat a megélhetési gondok, a Tisza Párt táborát a korrupció aggasztja a legjobban az ország gondjai közül. Az akkumulátor gyárakat már égetőbb problémának látják a magyarok, mint az orosz befolyást vagy az LMBTQ ügyeket. A Policy Solutions felméréséből kiderül, mi aggasztotta leginkább a magyarokat 2024 őszén.