Melyek a legjobb egyetemi képzések Magyarországon?
A hallgatók elégedettek a műszaki, informatikai és természettudományos képzésekkel: e szakok jól hasznosítható tudást és piacképes diplomát adnak a hallgatóknak, s bekerülni sem túl nehéz - derült ki az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. felméréséből.
A tanulmányban az utóbbi két év hallgatói véleményfelméréseinek - melyek 14 képzési területet érintettek - műszaki, informatikai és természettudományi képzésekkel kapcsolatos eredményeit összesítették.
A megkérdezett hallgatók véleménye alapján a műszaki, informatikai és természettudományi képzési területekre a többi, felmérésben szereplő képzési területhez képest könnyebb volt a bejutás: a megkérdezettek 48-54 százaléka nyilatkozott úgy, hogy számára nem volt különösebben nehéz a bekerülés. A többi terület esetében ugyanezt csak a hallgatók 31 százaléka mondta. A három tudományterület közül - kis eltéréssel ugyan - az informatikai képzésekre lehetett legkönnyebben, a műszaki szakokra pedig a legnehezebben bejutni, de ez esetben sem beszélhetünk rendkívüli nehézségekről.
Kiváló értékelést kaptak e szakok abból a szempontból is, hogy mennyire nyújtanak korszerű ismereteket és piacképes diplomát hallgatóiknak.
A műszaki, informatikai és természettudományi képzési terület hallgatói körében az oktatás gyakorlati használhatóságával, a majdani elhelyezkedést megkönnyítő tényezőkkel elégedettek aránya meghaladja a többi tudományterületen tapasztalt arányokat.
Legnagyobb mértékben a természettudományi képzési terület hallgatói fejezték ki elégedettségüket (69 százalék), de a másik két tárgyalt tudományterület esetében is jó véleménnyel vannak a hallgatók a képzés gyakorlati jellegéről, használhatóságáról.
A tanulást közvetlenül segítő infrastruktúra színvonalával elégedettek aránya 60 százalék körüli volt. Feltűnő, hogy a műszaki, informatikai és természettudományi terület esetében elenyésző, 3 százaléknyi azok aránya, akik kifejezetten negatív véleményt fogalmaztak meg e kérdésben, míg a többi képzési területen e hallgatók aránya viszonylag jelentős, majdnem 10 százalék.
Az elhelyezkedés segítésével legnagyobb arányban a műszaki képzések esetében voltak megelégedve a hallgatók: az összes megkérdezett, műszaki képzési területen tanuló diák 64 százaléka fejezte ki elégedettségét ezzel kapcsolatban. Ez az arány az informatikai szakokon némileg alacsonyabb (54 százalék), a természettudományi szakok és összes többi képzési terület esetében ugyanakkor a hallgatók kevesebb, mint fele (39-37 százaléka) volt megelégedve az elhelyezkedés intézményi segítésével.
Az informatikai képzésben résztvevők diplomájuk kézhez vétele után 1-2 éven belül valószínűleg el tudnak helyezkedni választott pályájukon. Az említett két tudományág esetében az elhelyezkedés tekintetében optimista hallgatók aránya 90 százalék feletti, a többinél 75 százalék körüli, ugyanakkor ez utóbbi is még a derűlátó vélemények abszolút többségét jelzi.